Mennyire gond az hogy 24 évesen semmit nem értem el az életemben?

Az a gond, hogy a legtöbb ember elveszik az anyagi világban. Teljesen rá vannak feszülve arra, hogy mindenáron pénzt kell szerezniük, gazdagok akarnak lenni, áttaposnak mindenen és midnenkin, hogy azért a néhány perces elismerő tekintetekért éljenek, amikor megkérdezik, hogy mit dolgozol, milyen az egzisztenciád? Mintha ezzel lehetne bárkit is azonosítani. Komoly gond van a fejekben. Én nem néznélek le azért soha, hogy nincs munkád. Az viszont már cinkesebb lenne, ha abszolút semmi életcélod nem lenne emellé, csak netezés és tv bámulása. Nem könnyű, ha nincsenek az ember mögött a szülei, barátai anyagilag és szellemileg, érzelmileg sem. Lehet, hogy nálad is ez áll fent? Vagy mi a helyzet?

Visszatérve persze, hogy szerencsés, ha egy embernek van valamennyi pénze, de túl van dimenzionálva ez az egész dolog. Agyfaszt tudok kapni az olyan emberektől, akiknek tök alap az, hogy huszonévesen már kb saját lakásod, kocsid, nettó 300-as fizud legyen minimum. Az ilyenek nem a személyedet szeretnék, hanem a körülményeidbe lennének szerelmesek. Fel a fejjel és találd meg az utadat. Ha érdekel konkrét segítség, tudok tanácsot adni, kitűnő lehetőség az utad megtalálásához.