Emiatt pénzéshesnek tartanátok?

Nem. Szerintem is a legoptimálisabb az, hogyha a két fél nagyjából hasonló anyagi körülmények között él.

Mi kb. felső-középosztály szintjén élünk, valószínűleg kifejezetten rosszul érezném magam egy olyan kapcsolatban, ahol a férfi sokkal-sokkal pénzesebb nálam. Ugyanis ő nyilván megszokta azt a színvonalat, szeretne minden évben luxusnyaralásokra járni, drága ruhákat venni, elegáns éttermekben enni stb., nekem viszont erre nem lenne keret. Visszahúzni nem akarnám, de az meg végtelenül kellemetlen lenne, ha mindent ő fizetne.

"de szerintem nem működik úgy egy kapcsolat, hogy túl nagyok a különbségek."

Ezzel az utolsó mondatoddal teljesen elvágtad magad, pedig a többi teljesen érthető volt számomra.

Pénzéhes vagy.

Szerintem meg teljesen igazad van. Sosem fog egy olyan kapcsolat működni, ahol nagyon nagy anyagi különbségek vannak.

Ha a párod kevésbé jó anyagi helyzetben vagy, te pedig kiemelkedő színvonalon élsz, nyilván probléma lesz belőle. Mert neked a a szórakozás mondjuk azt jelenti, hogy hétvégén elutazol valahova wellnessezni egy jobbfajta helyre, míg neki egy sima mozit.

Oké, hogy felajánlod hogy kifizeted neki (már ha olyan szinten van a kapcsolatotok), de a párod emiatt nagyon rosszul érezné magát, hogy neki nem telik rá, és "élősködik" a párján.

Míg neki egy jó vacsora mondjuk egy kisebb éttermet jelent, addig neked lehet, hogy a város egyik legjobb étterme lesz a kedvenced.

És ezzel nincs is semmi baj. Te jobb helyzetbe születtél, ez van, sajnos ilyen az élet. Amíg nem élsz vissza vele, és ésszel költekezel, szerintem semmi baj nincsen.

Mi átlagos színvonalon élünk, exem pedig nagyon rossz anyagi körülmények között. Hadd ne mondjam, mit leművelt, mikor megkértem, hogy ő is találjon ki egy-egy programot, ne csak mindig én. Mindig azt hitte, hogy én étterembe akarok járni, meg mindenféle költekezést szeretnék, holott egy sima séta, vagy nagy ritkán egy pár száz forintos fagyi/süti kellett volna.

Persze, amiatt mindig nyavalygott, hogy nincsen pénz, de tenni már nem tett érte, míg én szorgosabb vagyok, mert az, ami van, nehezen kuporgatták össze a szüleim, és még ő patáliázott, mikor próbáltam biztatni, segíteni neki, hogy jobb körülményeket teremthessen magának.

A, Igen az vagy

B, Ezzel semmi gond nincs és ez nem egy borzasztó rossz, szégyellni való dolog

Nem értek sok eddigi válaszolót.

Én egész gazdag srác vagyok és nem érdekelnek az anyagi különbségek. De már elég élettapasztalatom van saját kútfőből is és ismerősök sztorijai alapján is, hogy lássam: A férfiakat kevésbé érdeklik az anyagi különbségek, mint a nőket.

A barátnőm például még a szüleivel lakik és felszolgálóként dolgozik. Az én szüleim havi nettó egymillió felett keresnek közösen és én még egyetemista vagyok. De ezek nem érdekelnek. Volt már egyetemista, volt már középsulis és volt már dolgozó, szakmát végzett nő is az életemben. Én úgy vagyok vele, hogy akármilyen nőt is szeretek, a jövőben majd úgy is gondját tudom viselni. Ha kívül-belül tetszik nekem, akkor akár gyufaárus lány is lehet.

De teljesen megértem, ha a nők nem így működnek, nem így gondolkodnak. Ez nem rossz dolog. Egyszerűen csak a két nem különbözik egymástól, nem egyforma. Megértem ha a nők számára az anyagi helyzet sokkal fontosabb a férfiban, mint a férfiak számára a nőkben.