Ez azt jelenti, hogy lejjebb adtam a szintet?

Most nem jellemezném, hogy milyen lányt kerestem eddig, néhányszor már leírtam ide az oldalra is, hogy milyen lehet a "tökéletes" nő számomra. Mondjuk azt, hogy találtam is olyan lányokat egyet-egyet, de valami miatt mindig megszakad a kapcsolat. Nem igazán értem az okokat. Volt már olyan, hogy nem közös az érdeklődési kör, ezt megbeszéltük.

Mégiscsak írok pár jellemzőt, mert úgy tűnik manapság ezek a dolgok már kihalóban vannak. Legyenek a lánynak érzelmei, tudja kimutatni, tudjon szeretni, legyen őszinte, kedves, bízzon bennem és engedje, hogy bízzak. A gondokat beszéljük meg és együtt oldjuk meg. Szóval együtt építsük a közös jövőnket.

Idegen emberektől a visszajelzések nagyon jók általában úgy vettem észre, hogy szeretetet kapok tőlük. Próbálom a dolgokat a helyén kezelni, udvarias vagyok, türelmes, ha kell akkor komoly, ha úgy adódik akkor vicces, a lánynak szoktam néha kedveskedni apró kis meglepikkel, ha mással nem akkor egy csokival vagy reggeli kakaó az ágyba, stb..

A párkapcsolatot mindig is komolyan gondoltam, nem volt túl sok barátnőm de velük mindig hosszú távra szerettem volna tervezni. A leghosszabb 1 év 8 hónap volt. Ilyeneket kaptam szakításkor, hogy túl jó vagyok meg túl kényelmes velem, nem kell küzdeni, stb.. miért akarunk küzdeni? Én nem küzdeni akarok senkivel hanem azt, hogy együtt boldogok legyünk. Beszélgettem elég sok normális, intelligens lánnyal. Ők általában pár nap után eltűnnek. Amíg beszélgetünk addig minden oké, de valahol amikor a munka szóba kerül akkor úgy ott annak a környékén szokott ellaposodni a hangulat. Vagy nem tetszik sokaknak amit csinálok (én nagyon szeretem a munkám) vagy azért mert nem lenne elég a fizetésem? Hát nem tudom.

Minden este amikor egyedól elalszom, végiggondolom az eddigi kapcsolataim és hát igen... megcsalás lett a vége mindegyiknek és nem én léptem félre soha. Ennyire nehéz lenne az életben egy rendes lányt találni? Tisztában vagyok vele, hogy nem vagyok adonisz, de abból kiindulva, hogy voltak már barátnőim, annyira nagyon ijesztő sem lehetek, illetve így spontán ha úgy jön ki egy lánnyal a beszélgetés, mindig nagyon jól el vagyunk. Ez most nem túlzás de 10-ból 8 lány olyasmiket szokott mondani, hogy milyen jó, hogy van még ilyen fiú mint én, és hasonlók. Ez olyankor jól esik és úgy érzem mégiscsak van még remény. De aztán mindig kiderül, hogy szép szavak ezek de a valóság más.

Szóval úgy vagyok már vele, hogy nem is érdekelnek sem az egyetemet végzett lányok de még csak érettségije sem kell, hogy legyen, az sem érdekel ha nem is dolgozik csak szeressen és ne csaljon meg soha. Tudjunk összebújva filmezni, néha kirándulgatni, túrázni, felfedezni új helyeket, sétálgatni, ha van hozzá kedv akkor néha extrémebb dolgokat kipróbálni, mozi, vacsi étteremben vagy itthon közös főzések, stb..

Annyira nagy elvárások ezek?

Van most egy lány akivel úgy beszélgettem, 20 éves és még szűz. Azt mondta az is akar még maradni egy darabig. Ez sem zavarna, ha szeretjük egymást én még azt is kibírnám hogy a házasságig nincsen szex. Ő úgy gondolja magáról, hogy csúnya, szerintem nem. (vagy már ennyire nem látnék jól a szeretetéhségtől?) Az igaz, hogy nem túl művelt és vannak dolgok amik abszolút nem érdeklik de ő is ilyen ragaszkodó úgy vettem észre és nagyon tudna szeretni szerintem. Nagy gáz ez, hogy már szinte mindent feladok csak hogy szeressen végre valaki?