Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Csak én érzem úgy, hogy a friendzone nem is igazán FRIENDzone sok esetben?
Biztos vannak kivételek, de szerintem sok esetben a friendzone azt jelenti, hogy a pasi és a csaj nem is igazán barátok. Pl. nekem egy fiú nem rég dühös levelet írt, hogy barátzónába tettem. Én visszaírtam neki, hogy de hát már megbocsásson, de szerintem nem is vagyunk barátok, erre bezzeg megsértődött. Heti kétszer együtt járunk sportra, edzés előtt meg után beszélgetünk, meg amíg együtt elérünk a kapuing, aztán én jobbra, ő balra... Nem ez a barátság. Nem ismeri a barátaimat, nem hívnám meg a szülinapomra, satböbbi. Egyik barátnőmbe is szerelmes egy fiú, de elég egyértelmű, hogy a lány nem akar semmit tőle, mert van pasija. Az a fiú mindig meghívatja magát vele mindenhová, le se lehet vakarni. A lány is lehetne talán talpraesettebb, e ő meg nem akarja megbántani a srácot, de pl. ő se tartja ezt a fiút barátjának, sőt, idegesíti.
Lehet, hogy van olyan, hogy egy lány lelki szemetesládának használja a pasit, biztos van ilyen is, de én még ilyet a gyakorlatban nem láttam. De nyilván nem ismerek mindenkit, ezért tisztelet a kivételnek.
Köszönöm a választ, jöhetnek ellenérvek is, de kulturáltan mindenki.
Amúgy pl. ez a srác, aki nekem írt nem volt idegesítő, de nehogy már az legyen a barátság, hogy heti hétszer beszélgetünk, mert ugyanott sportolunk.
Szerintem ha ezzel is jönne egy lány, onnantól kezdve, hogy erre egy férfi/fiú igent mond, az az ő döntése. Például nekem tetszett egy fiú. Képzeljétek, kiderült, hogy a fiúkat szereti, de mi barátok maradtunk. De ő sose mondta, hogy "lelőlek, ha nem maradsz a barátom". Tudom, hogy az én döntésem volt, hogy nem baj, azért jóban akarok vele maradni. Szerintem meg lehet mondani, hogy:
- Legyünk csak barátok.
- Bocsi, de én nem szeretnék barátkozni.
Nekem volt már olyan fiúbarátom, akit akaratomon kívül a friendzone-ba raktam. Én őszintén meg voltam róla győződve, hogy mi szipiszupi pajtások vagyunk, folyton együtt lógtunk, egy társaságban, tényleg minden nap együtt voltunk, iszonyú sokat beszélgettünk online is, mindkettőnk részéről megvolt a bizalmi viszony is, tehát tényleg egy mély, őszinte barátságnak hittem, mint bármelyikk lánybarátommal, úgy kezeltem.
Csak hát igen, mint utóbb kiderült, ő végig abban reménykedett, hogy lehet köztünk több minden is. Sosem vallott színt, én meg naivan azt hittem, hogy ez részéről is ugyanolyan ártatlan, mint részemről. Amint talált egy csajt magának, egyből megszűnt az a nagyon nagy barátságunk. Őszintén szólva, ez nekem jobban fáj, így visszagondolva, mint bármelyik szakítás, ami miatt hetekig bőgtem. Azért a friendzone-nak van másik fele is. Nyilván az ő részéről érthető, hogy nem akarta tovább kínozni magát (mondjuk, hogy előzőleg éveken (!!!) át miért nem vette a lapot, vagy miért nem zavarta a dolog, azt nem tudom), nem is hibáztatom, de az, hogy elhiteti velem, mennyire nagy barátok vagyunk, aztán meg se szó, se beszéd lelép, mert talált egy csajt, aki hajlandó volt széttenni neki a lábát és azóta se láttam, max egyszer futólag, hát... Az se szép dolog, na. Én egy barátot veszítettem el, ő meg csak feladta a próbálkozást. Nem hiszem, hogy ez egyenrangú lenne, pedig fogadjunk, hogy mindenki őt sajnálta/sajnálja a történetben.
De igen, a te konkrét kérdésedre válaszolva valóban sokszor használják a kifejezést alaptalanul, ezzel a jelenséggel már én is találkoztam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!