Mit jelent az, hogy "magadat add" és "ne változz mások miatt"?

Kevered a dolgokat.

Van egy átlagos ember, aki izgalmasnak, különlegesnek akar látszani, hogy kapósabb legyen. Az nem helyes, elvégre csak becsapja a másikat.

Másrészt csak ideig-óráig tartja fenn a látszatot, és hosszú távon úgy is ki fog derülni, hogy ő nem ilyen.

Akkor pedig a másik rájön, hogy azt az álarcot szerette, amit viselt, és nem pedig a valós énjét, így pedig már nem kell neki.

Abban a pillanatban, hogy bármilyen tulajdonság előtt szerepel, hogy extrém, azon nem árt változtatni, mert nem lesz társad, aki el tud úgy fogadni, ahogy vagy.

Tehát változnod kell, és itt azon van a hangsúly, hogy tartós állapotról van szó, nem fogod egy-két év múlva az ellenkezőjét mutatni.

Hogy egy szélsőséges példával próbáljam neked elmagyarázni.

Adott egy pasi, aki időnként agresszív, és veri a nőket.

Ismerkedésnél nem az megoldás, ha kedvesnek, szelídnek mutatja magát, és aztán két év múlva jön elő belőle az állat, és kórházba juttatja a feleségét.

Az sem megoldás, ha az első randin eltángálja a kiszemeltet, hogy lássa, mire számítson a következő évtizedekben.

Az az egyetlen járható út, hogy megtanulja korlátozni a dühkitöréseit, és soha sem emel kezet a nőre, mert egyrészt nem könnyen talál partnert, másrészt meg egyszer börtönben fogja végezni.

Az extrém introveltált is hasonló, nehezen vagy sehogy sem találsz olyat, aki úgy elfogadna, ahogy vagy, változtatás nélkül. Első lépésként kicsit változnod kell, tehát önmagadért, és tartósan, véglegesen. A TE életed miatt.

És amikor ismerkedsz valakivel, jó ha tudja, hogy te ilyen introvertált típus vagy, akit ilyennek kell elfogadni, és így is fog majd szeretni.

Aki másmilyennek ismer meg, nem téged fog szeretni, hanem az általad eljátszott szerepet.

Tehát itt azzal van a baj, hogy valami "extrém". Pl. ha extrém túlsúlyos valaki, neki is elsőre azt fogják javasolni, hogy fogyjon, elsősorban maga miatt, és a társkeresési esélyei is javulnak. De soha nem lesz törékeny, szóval akinek a kövér/duci alkat nem jön be, nem fog vele kezdeni. És senki se fogja azt mondani, hogy ne változzon, majd valaki így is fogja szeretni, hisz az extrém túlsúly NEKI káros.

Külső esetében sokkal egyszerűbb a helyzet, ott látod elsőre a kínálatot, de belső tulajdonságok esetén bármit elő lehet adni rövid ideig. Viszont hosszú távon pont a belső határozza meg, hogy kivel tudsz együtt maradni.

Ahogy az első írta: ha valami zavar, vagy akadályoz a hétköznapokban, akkor változtass MAGADÉRT. Alapvetően minden embernek arra kellene törekednie, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az adottságaiból (külső, belső egyaránt), vagy legalábbis egy olyan szintet érjen el, amiben Ő MAGA jól érzi magát.

Aki panaszkodik az életére, az nyilván nem érzi jól magát a bőrében, és ez attól nem változna, ha lenne párkapcsolata.

Az, hogy egy másik ember hogyan viszonyul hozzánk, annak függetlennek kellene lenni az énképünktől - jó esetben. Ha valakinek nem jövök be, az az ő egyéni ízlése, másnak attól még bejöhetek. Ha elfogadom magam, akkor olyan embert keresek társul, akinek úgy vagyok jó, ahogy vagyok, nem akar megváltoztatni, átformálni. Ez a harmonikus kapcsolat alapja: hogy önmagam lehetek a kapcsolatban és úgy vagyok szeretve, ahogy vagyok.

De ha nem tudom magam elfogadni és szeretni olyannak, amilyen vagyok, akkor mástól sem várható el!