Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lányok, nektek mi a véleményetek az ilyen magamfajta elkényeztetett fiúkról?
Egész életemben nem kellett küzdenem szinte semmiért, mindig megvolt mindenem, minden az ölembe hullott. A családom elég jómódú , így igazából bármit megengedhetek magamnak, lazán veszem az életet, jókat eszem iszom zabálom nagy kanállal az életet, beutazom a nagyvilágot stb. Kamaszként még züllöttebb voltam, rengeteget lógtam, a haverokkal buliztunk meg mindenféle csínytevéseket követtünk el, emiatt a szüleim régebben próbálkoztak ilyenekkel , hogy kemény fizikai munkákat rám erőltettek, ismerőseik révén elintézték hogy nyáron hetekig dolgoznom kelljen, meg ilyen szigorú suliba írattak ,de ezek sem fogtak igazán rajtam, de legalább egy kicsit megedződtem. Aztán végül bekerültem egyetemre, igaz eleinte csak fizetősre vettek föl, de aztán átkerültem nem fizetősre s végül le is diplomáztam, sőt jelentkeztem MSc-re s föl is vettek. Itt már azért komoly elvárások vannak, kénytelen vagyok összeszedni magam és életemben először keményen tanulok végre férfiként viselkedem, de legbelül még mindig ugyanaz az elkényeztetett fiú vagyok. Még otthon lakom a szüleimmel. Bár voltak kiugrási kísérleteim , egy 1,5 évig laktam külön, mivel van jó pár lakásunk, így ezt nem volt nehéz megoldani, némi önállóságot magamra szedtem, de egy idő után belefáradtam és visszaköltöztem, anyagi téren nem voltak gondjaim a befektetéseim elég jók, meg egyetemi ösztöndíjat is kaptam, csak hát fárasztó volt magamra főzni, bevásárolni, mosogatni ,számlákat befizetni stb.
Úgyhogy végül is kipróbáltam, de egyenlőre kényelmesebb otthon lakni. Még van hova fejlődnöm, de sztem egyetem után ha elkezdek rendesen dolgozni, akkor megint belevágok a különköltözésbe, aztán meglátjuk második nekifutásra hogy fog menni.
De te arra a gazdagságra vagy büszke,amit a szüleid értek el. :)
Akkor dicsekedj majd és azzal,amit a két kezed munkájával teremtettél magadnak,mert ez nem a tiéd.
Oké,élvezheted/ted,amikor még fiatal voltál(habár a korodat nem írtad),viszont eljön az idő,amikor majd elvárják,hogy férfi létedre keress magadra és tartsd el magad,költözz el otthonról,mivel nem fogsz örökre ott élni.
Én erre nem lennék büszke,bevallom én is kicsit kényesebb lány vagyok,mivel egyedüli gyerek vagyok a családban,de dolgozni tudok,főzni és takarítani is(ne húzd ki magad ez a felelősség alól sem,attól még hogy férfi vagy!) és hiszem,hogy ha eljön az ideje két lábra tudok állni és fogok tudni önállósulni.
Én is azt mondom,hogy kezdj valamit magaddal,barátnőt sem így kellene szerezdned,biztosan meg voltak az okai,hogy a lányok is valamit elvártak tőled,mert ezt olvasva nem hiszem,hogy sok mindent bele tettél a "kapcsolatba".
A leírás alapján nem vagy menthetetlen. Sőt, az tetszik, hogy nem siránkozol úgy, mint a többség, nem mutogatsz ujjal, mint a többség, nem hibáztatsz másokat úgy, mint a többség.
Van az a mondás, hogy:
"Aki tud, és tudja, hogy tud, ő veszélyes, tőle féljetek.
Aki tud, de nem tudja, hogy tud, ő bölcs, tőle tanuljatok.
Aki nem tud, és tudja, hogy nem tud, ő okos, őt tanítsátok.
Aki nem tud, és nem tudja, hogy nem tud, ő hülye, őt hagyjátok."
A legtöbb elkényeztetett ember, akinek fiatalon már minden az ölébe hullt, inkább az utolsó kategóriát képviseli. Te más vagy, téged az okosak közé lehet sorolni. Tisztában vagy a hibáiddal, sőt változtatni szeretnél, fejlődni. Ezért nagyon becsüllek. Ugyanúgy nem tehetsz arról, hogy milyenné neveltek, mint az a gyermek, aki mélyszegénységben tengette a mindennapjait. Neked a másik szélsőség jutott és a tejben-vajban való fürösztésnek köztudott, hogy nem ritkán ez az elkényeztetés a mellékterméke.
Örülök, hogy belátod és célod, hogy változtass ezen. Nehéz lesz ezeket a mélyen gyökerező beidegződéseket legyőzni, úgyhogy sok sikert kívánok! Szerintem még gyorsabb ütemben fejlődsz, mint ahogy elvárható lenne. Így tovább!
21/N
Olyan vagy mint egy tyúkeszű liba aki unalmában mindent kiír ide és várja a válaszokat.
1. Mese habbal
2. Ha tényleg igaz nem csak lusta de buta is vagy
Szerintem nem gáz.
Én azt utálom egy fiúban ha nincsenek ambíciói, és csak a szülein akar élősködni. Most az, hogy csináltál hülyeségeket gimiben, nem jelent semmit :D (Ki nem?)
Kicsit kipróbáltad a külön élést, annyira még nem megy, hát ez ilyen, majd később jobb lesz. Ha jelentkeztél MSc-re és tanulsz akkor valamennyire csak komolyan gondolod ezt az egészet, abból meg baj nem lehet.
Én világéletemben tettem arra, hogy kinek milyen az anyagi helyzete, és én ezt egy tényezőből pszichologizáltam ki: az apám egész életemben leginkább anyagilag fejezte ki irántam táplált szeretetét és gondoskodását, anyám htb volt, és egyik szülőmtől sem kaptam meg azt a mély emocionális megértést, törődést, amire vágytam volna.
Tehát amikor egy fiú az anyagiakkal akart lenyűgözni, maximum szánalmat és undort éreztem.
Számtalanszor megesett, hogy előítéletesen viszonyultak hozzám az emberek a családom anyagi és társadalmi helyzete miatt, és én bár nem vállaltam ésszerűtlen kockázatokat az önállósodás érdekében, arra mindig törekedtem, hogy a magam útját járjam, illetve én is teremtsek értéket magam körül.
Szóval most, hogy kicsit elkalandoztam a kérdésedtől: szerintem kérdezd meg magadtól, hogy az anyagi háttereden kívül mi szerethető benned, mi az, ami megkülönbőztet a többitől, miért kéne egy normális, őszinte lánynak pont téged választania?
Illetve azt is javaslom, hogy legalább önmagad alapvető ellátásának terén önállósodj kicsit, mert az tényleg elég gáz, ha a későbbiek folyamán is az "asszonyra" vagy bejárónőre kell támaszkodnod. Hátha másodszorra sikerül.
26/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!