Miért nem tudok kapcsolatot kialakítani?

Ígyekszem tömören leírni, de nem túl egyszerű.

20 éves fiú vagyok. Az lenne a problémám, hogy sosem tudtam rendes emberi kapcsolatot kialakítani. Most nem feltétlen csak párkapcsolatra gondolok, hanem barátságra, bármi ilyenre. Sokat olvastam a témában szóval időrendi sorban haladnék.

Szülők: sosem beszélgettem a szüleimmel komoly dolgokról. Nem tudok és nem is tudtam felnézni rájuk. Lényegében két ember akik anyagilag támogattak és gondoskodtak rólam egy ideig(főzés, mosás, stb). A szüleim még 10 éves korom körül szétköltöztek. Később rajtam kívül mindenki elköltözött. Ekkor voltam nagyjából 16-17. Nem viselt meg, vagy csak nem tudatosan, mert nem kötődtem hozzájuk.

Barátok: olyan sima barátaim akikkel néha elmegyünk pl. kocsmába vagy hetente egyszer csinálunk valamit vannak. Olyan barátom akinek meg tudtam nyílni és őszintén tudtam beszélni eddig összesen kettő volt. Az elsővel szép lassal eltávolodtunk a másodikkal kicsit gyorsabban. Nagyon gyorsan ment tönkre az egész. Ők ketten nem egyszerre voltak. Lassan fél éve vesztünk össze a másodikkal és azóta úgymond egyedül vagyok. Nem is sikerül kialakítanom mással tényleges barátságot.

Párkapcsolat: Sosem voltam képes kialakítani ilyet. Ha én kezdeményeztem elutasítás lett a vége vagy egy esetleg két randi, utána vagy a partner vagy én visszaléptünk. Ha más kezdeményezett ugyanez volt a vége. Talán részemről azért, mert féltem a kötődéstől.

Szexuális életet tekintve több emberrel voltam már, de egy ideje egyáltalán nincs kedvem érzelemmentesen ilyenhez. Mondjuk olyanban, hogy szerettem is a másikat, még sosem volt részem.

Nem utálom magam. Tudom, hogy sok dologhoz van tehetségem..sőt...minden egoizmus nélkül tudom, hogy érettebb, önálóbb, céltudatosabb és intelligensebb vagyok a kortársaim nagyrészénél. Vannak céljaim, bármihez kezdtem az sikerült. Minden, az emberi kapcsolatokon kívül és kezd megőrjíteni az egyedüllét, a magány, az hogy senkihez sem kötődök és nem is tudok (és nem is merek).

Ha ezt most végigolvastad, akkor köszönöm, hogy időt szántál erre és remélem, hogy tudsz segíteni.