Hogy mentsem meg ezt a szerencsétlent? Egyáltalán megmentsem?

Nem vagyok Jézus, nem akarom megváltani, de az unokatesóm belemászott a friendzone legmélyebb bugyraiba és nem akar kijönni onnan egykönnyen.

Valahogy belefutott egy 24 éves, bipoláris, kétszer elvált (na ez teljesítmény...) csajba, aki egyáltalán nem akar kapcsolatot tőle, ellenben ez a gyökér azt hiszi, hogy ha elég keményen pedálozik, akkor majd lesz valami, holott a csaj csak mint egy háztartási robotgépet használja őt. Áthívja, hogy csinálja meg a sütőjét, frissítse a Windowst, nyírja le a gazat stb, természetesen mindezt ingyen, cserébe csak a jól megszökött "bárcsak ilyen pasim lenne" meg "olyan jó, hogy te legalább figyelsz rám" sablonokat suttogja a szőrős fülébe, ez az ökör meg azt hiszi, hogy azzal, ha szolgaként viselkedik majd megnyeri magának, holott rohadtul nem érdekli őt az unokatesóm, vadidegenekkel dugatja magát (mellesleg azon az ágyon, amit az unokatesóm rakott össze és lakkozott le neki - ingyen) és amint az aktuális Casanova elmegy, máris megy a hiszti, hogy senki se szereti, az unokatesóm természetesen azonnal ráveti magát és ráborít 4 tonna sajnálatot a csajra, aki - természetesen - előadja a "kár, hogy nincs több olyan férfi, mint te" szöveget.

Próbáltam elmagyarázni neki, hogy hagyja az egészet, de ő olyan, mint egy szerencsejáték függő, aki azt hisz, hogy már nincs sok hátra a nyereményig, de újra és újra csak veszít, közben pedig úgy áradozik kettejükről, mintha már házasok lennének, holott a legintimebb kontaktus kettejük között az volt, amikor ráállt a csaj a hátára, hogy elérje a vitrin tetején lévő vázát. Olyan mélyen van a friendzone-ban, hogy már ő fizeti ki annak a fogamzásgátlónak az árát, amit a csaj azért szed, hogy amikor vadidegenek farkalják ne essen teherbe. A srácról érdemes tudni, hogy ő az a tipikus reménytelen szerelemes a B kategóriás szerelmi komédiákból, aki állandóan a csajok után lohol, ezúttal azonban beletenyerelt egy szép rakás szarba ás nem hajlandó kihúzni a kezét belőle semmi érvelés kedvéért se.

Felmerült bennem, hogy egyáltalán jogom van-e beleugatni egy felnőtt ember életébe, még akkor is, amikor a figura minden kétséget kizáróan az önpusztítás útján jár. Szerintetek segítsek neki és hozzam vissza a Földre, vagy hagyjam had őrölje fel saját magát? Rossz nézni, ahogy önként magára csatolja a nyakörvet és szép lassan azzal fojtja meg magát.