Miért nincsenek olyan klubok, ahol a társkereséssel bajnan lévô, önbizalomhiányos emberek összegyűlnek, hogy ismerkedjenek?

A probléma nem az emberek külsejében keresendő, sajnos.

Sajnos, mert azon könnyebb egzakt, jól látható változást elérni.

A bug sajnos két egymást erősítő tényezőben van. Az egyik a média diktálta testkép(ami újabban a férfiakat nyomasztja jobban, illetve a rájuk szabott ideál sokkal szűkebb lehetőségeket biztosít nekik a sikerélményhez) és az emberek énképe(több kísérlet is bizonyította, hogy az emberek minél inkább eltérnek a standardtól bármelyik irányba(szórás), annál is erősebben fogják érezni magukon annak a hatását(aki szebb kicsivel, az még csak kicsivel szebbnek fogja érezni magát, de aki viszont közepesen szép, az már nagyon szépnek, stb.)

A két dolog eredője okozza napjaink ismerkedés drámáját.

Egy klub az ilyen embereknek még mindig csak egy csürhe lenne átlagos vagy rondább emberekkel, de az alapgondolataikon nem változtatna.

Attól, hogy egy lány mondjuk hurkás, még nem következik, hogy megelégedne a rosszabbal. Ő is annyi sorozatot néz, ugyanannyi hatás éri és azt mondja, hogy ő semmivel sem rosszabb ember, mint a karcsú barátnője, szóval miért is kéne rosszabbal beérnie.

Ráadásul ő nem is fog kezdeményezni, mert a modern feminista nők valahogy ezen a kötelezettségen valahogy nem akartak osztozni a férfiakkal(vajon miért nem? :)

A klub férfitagjai közül pedig majdnem mindenki azért lesz ott, mert nem képes leszólítani, kezdeményezni, kötetlenül társalogni.

Ez a klub csak úgy működhetne, ha megfelelően kis létszámú csapatoknak játékot vagy egyéb elfoglaltságot szerveznének és valaki dedikáltan vezényelné az egészet.

...és az alkohol sem hiszem, hogy ártana a helyzetnek.