Szerintetek érdemes lenne neki ezt megírnom?

De ő miért nem ír?

Jó ez így neki?

Egyszerűen nem értem...:(

Na ettől félek, hogy ő is félreértené és csak magamra haragítanám. (talán még jobban)

A levél célja az lenne, hogy fél évig jól elvoltunk együtt, adódott egy nézeteltérés nem tudtuk megbeszélni és, hogy ne úgy gondoljon vissza rám, hogy:"na erre a szerencsétlenre pazaroltam az időm"

Tehát ha esetleg valamikor is eszébe jutnék, akkor a jó dolgok jussanak neki eszébe rólam és ne a rosszak. Csak ennyi!

Az tény, hogy én szeretném vele tartani a kapcsolatot, de tudom, hogy nem működne. A lényeg az, hogy ő most elkezdett csajozni, nekem ez rosszul esik...Igen, talán azért, mert én nem csak úgy nézek rá, mint egy barátra. De szerelmet nem is érzek iránta, csak nagyon ragaszkodom hozzá.

Igen, írtam is hogy rosszulesik! De szerintem ebben nincs semmi rossz, mármint abban, hogy rosszulesik, hogy kevesebbet tudunk így beszélgetni/találkozni.

Én elfogadom, hogy ő most csajozik, teljesen természetes, hogy nem csak barát, hanem barátnő is kell neki.

Akkor elmondom a sztorit, hogy min "vesztünk" össze. Azt mondta, hogy nincs kedve beszélgetni velem, mert álmos, hamar lefekszik, ezzel nem is volt semmi problémám, mert ha álmos aludjon, ne maradjon fent a kedvemért. Én viszont nem tudtam aludni, ezért éjfél körül felnéztem még facebookra, és akkor láttam, hogy fent van facebook chat-en. Rá is írtam, hogy látom nagyon alszik és nem kell nekem azt hazudni, hogy álmos, mondja meg, ha nem akar beszélni, mert azt nagyon nem tudom elviselni, hogyha hazudnak nekem. Annyit írt, hogy felébredt és felnézett facebookra, de mivel nem hiszek neki így talán jobb is lenne, ha nem beszélgetnénk már.

Így utólag visszagondolva baromi gyerekes volt a részemről és a részéről is és nem igaz, hogy egy ilyen hülyeséget ne tudnánk megbeszélni.