Lányok Veletek, hogy viselkednek általában az idegen fiúk?

Hogy érted?Hogy meg-e néznek? Előfordul.

Idegenek sehogyan sem viselkednek,csak elsétálnak mellettem,aki meg ismer,az mosolyogva köszön.

Persze,buliban vannak akik próbálkoznak,de nem nagyon érdekelnek.

Viszont akik már nem értenek a szép szóból,azok igen,idegesítőek.

20 L

Van, hogy rámköszönnek utcán idegenek. Ha normális és nem ilyen szexista megjegyzéseket tesz, akkor mosolygok én is. Olyan is van, hogy váltunk pár mondatot. De még nem volt ilyenből randim.

N/30

Vannak az első által említett fütyülgetős taplók, azoktól rosszul vagyok.

Vannak a szimplán bókolók, azt mosolyogva megköszönöm, és ennyi. Az mosolyom teljesen mű, mert zavar, hogy amikor épp a munkámat végezném/sétálnék/bevásárolnék/csak ülnék egy kib_szott padon, EMBERKÉNT, és nem NŐKÉNT lennék jelen az adott szituációban, de ezt nem tehetem meg. A legváratlanabb helyzetekben jövő bókolások annyit jelentenek, hogy bárhol, bármikor, bárkivel én "csak" nő vagyok, akinek a külseje, a teste folyamatosan "scannelve"/figyelve van, és persze kéretlenül véleményezve. Nyilván egy férfi ezt olvasva dilisnek tart, mert soha nem fogja átérezni milyen az, amikor elsősorban te csak a melleid, a feneked, a tested, a külsőd vagy, másodsorban nő (mint személyiség), és valahol a sor végén amúgy ember is...

Persze sok nő van, aki még fiatal, (fiatal lányok sokszor önbizalomhiányosak is) és szükségük van a pozitív visszajelzésekre, amit a külső alakítgatásával, "csinossággal" kapnak meg a legkönnyebben... ők nem fáradtak még bele ebbe, nyilván nem így érzik... de nálam (és több nőismerősömnél is) ez a helyzet. A műmosolyt meg szimplán azért produkálom, mert tudom, hogy alapból jót akarnak ezzel. Nincsenek tisztában azzal, hogy sok nő egyáltalán nem kíváncsi idegenek róluk (vagyis csak a testükről) alkotott véleményére, még akkor sem, ha pozitív. De mondom, ezt egy férfi soha nem is fogja megérteni, mert nem élt évtizedekig abban, hogy kéretlenül, napi szinten véleményezzék őket.

Vannak persze a próbálkozók is. A normális, rendes, udvarias próbálkozó nem zavar, mert érti a (természetesen szintén normális és udvarias) visszautasítást. Aki nem azzal nyit, hogy jó a s.ggem, cs.cs.m, akármim, hanem mondjuk azt mondja, hogy nagyon szimpatikus vagyok neki, meginnék-e vele egy kávét valamikor. Ő szimpatikus nekem - nem férfiként, emberként -, még ha visszautasítom (házas vagyok), akkor is. Tisztában vagyok vele, hogy bátorság kell ahhoz, hogy csak úgy odajöjjön egy idegen nőhöz és kezdeményezzen. Ezt a bátorságot, az udvariasságot, és azt, hogy nem a külsőmre/testemre helyezte a hangsúlyt, díjazom. Volt már rá példa, hogy egy tök jó beszélgetés kerekedett egy ilyen szituból, aztán ki-ki ment a maga dolgára. :)

34/N, ha azt írom, hogy jól nézek ki, akkor beképzelt leszek, ha azt, hogy ronda vagyok, akkor meg hazudok, szóval maradjunk az átlagosnál ;)

Nekem sajnos biztos nagyon jó kisugárzásom van mert vonzom az ilyen pasikat, akik ismerkedni próbálnak. Kétféle van: az első az alpári közmunkás stílus, aki füttyög, kiabál, buliban nyomul ezerrel -> na ők nagyon idegesítenek. Ezenkívül van másik kategória, akik már igyekeznek valami indokot találni, hogy szóba álljanak velem -> ők nem irritálnak, de ettől függetlenül zavar.

22/N A külsőmet meg nyilván nem fogom egy anonim oldalt kitárgyalni.