Normális hogy férfiként ha ismerkedek egy lánnyal és megtudom, hogy van még egy fiú aki rajtam kívül küzd azért a lányért, onnantól kezdve már, nem érdekel az a lány?

Így egyből szabad utat adsz másnak. Ha mindenkivel ilyen előzékeny vagy, mindig háttérben fogsz maradni.

Én ugyanígy vagyok vele,engem se érdekel már azután,hogy kiderül más is pályázik rá.

11-es...Nincs igazad...Ugyanis a nők sem annyira buták azért a legtöbbször, hogy NE TUDJANAK KÜLÖNBSÉGET TENNI férfi és férfi között...Azért a szex meg az utódnemzés sem úgy működik, hogy a "férfiak megküzdenek a nőért, aztán a győztes viszi a nőt"...ENNYIRE nem "evolucionista" azért a világ, legfeljebb csak a hazug tankönyvekben...A nőknek ugyanis EGYÁLTALÁN NEM SZOKOTT MINDEGY LENNI AZ, hogy "ki viszi őket a táncba"...És azért már JÓ ELŐRE TUDJÁK AZOK JÓL, hogy ki tetszik nekik, meg ki nem...(Vagy legalábbis kéne hogy tudják normális esetben...)Nade EZ ESETBEN meg nemis szokták hagyni azt, hogy mondjuk KÉT PALI küzdjön meg egymással a "kegyeikért"...Merthát minek hagynák? Ugyanis mi lenne akkor, ha véletlenül a küzdelemben pl. a NEKIK NEM SZIMPATIKUS ILLETŐ nyerne? Ennek ÍGY semmi értelme nem lenne...Szóval az OLYAN ESET, amikor a nőt NEM ZAVARJA AZ, ha a férfiak RIVALIZÁLNAK a kegyeiért, az mindig azt mutatja, hogy a nőnek tulajdonképpen EGYIK FÉRFI SEM SZIMPATIKUS IGAZÁBOL...Mivelhát MINDEGY NEKI AZ, hogy "melyik nyer"...Nade ez esetben meg egy ÖNÉRZETES FÉRFI mi a csudát törje magát? Meg minek fárassza magát a rivalizálással? Én pl. úgy néztem mindig a dolgot, hogy "ha már olyan szitu alakul ki bármikoris, hogy a nőnek MINDEGY AZ, hogy ki nyeri el a személyét", akkor ÉN a magam részéröl hagytam is azonnal az ilyen nőt a csudába...És ma sem bántam meg a hajdani ilyen döntéseimet...És jót mulatok mindig, amikor találkozok valahol egy-egy ilyen egykori hölgyikével, akiért "nem voltam hajlandó megküzdeni", és átengedtem egykoron másnak...Jóleső elégtétellel szoktam nézni a legtöbbször az ilyen hölgyemény SÓVÁRGÓ TEKINTETÉT ahogy MANAPSÁG MÁR rámnéz, és megvetően szoktam elutasítani az ilyen nők közeledését, miszerint "sajnálja azt, hogy annak idején nem tudta azt rögtön, hogy engem kell választania...De az azóta eltelt időszak alatt rájött, hogy mennyire hibázott akkoriban"...Na...Én az ilyen esetekre csak annyit szoktam mondani mindig hogy: "Engem csak az érdekel, hogy a feleségem NEM HIBÁZOTT, amikor döntenie kellett, ti meg akkor egyétek csak meg azt, amit főztetek"...És teljes lelki nyugalommal szoktam ott hagyni a próbálkozó nőciket...És sohasem bánom egy percig sem, hogy "nem szálltam harcba " sohasem egy nő kegyeiért sem...És érdekes módon mégsem élek egyedül...Szóval én azt mondanám neked 11-es, hogy NE LEGYÉL AZÉRT ENNYIRE MEGALKUVÓ, és híján minden önérzetnek, mert az ember LELKI-MENTÁLIS EGYENSÚLYÁNAK MEGLÉTÉHEZ elengedhetetlen mindig az EGÉSZSÉGES ÖNÉRZET MEGLÉTE...Aminek hosszútávon csak pozitív hatásai vannak...Gondolom nem véletlen az, hogy a nevezett hölgyeményeknek feltünt mindig egyböl, hogy MENNYIRE MÁS jellegü ürgét látnak a személyemben minden tekintetben, mint mondjuk a férjük, vagy a volt férjük...Akiket annak idején NEM ZAVART AZ, hogy "meg kellett küzdeniük" a meghódítandő hölgyért...Úgyhogy továbbra is azt mondanám, hogy ÖNÉRZETES FÉRFI nem szokott sohasem nőkért rivalizálni...És nemis érdemes...

Nem tudom, hogy a kérdező honnan tudta meg, hogy a kiszemeltjénél más is próbálkozik, de én nőként úgy gondolom, hogy ismerkedési fázisban ha egy pasi visszavonulót fúj, ha valahonnan kap egy fülest, hogy mást is érdeklek, akkor a visszavonulót fújó próbálkozóra úgy tekintek, hogy nem is akart engem igazán, és bárki jó neki, akkor meg nem is baj, ha kiesik. Én nem szoktam felvágni ezzel senkinél, persze, ha megkérdezik, hogy mással is beszélgetek-e, elmondom, hogy igen vagy nem. Nyilván ha valakivel már egyértelműen kiválasztottuk egymást, mindenki más kiesik.