Ha 18 éves koromra még nem volt kb egy barátnôm sem, akkor elkönyvelhetjük, hogy ronda vagok?

Ha neked azt mondják, hogy kövér vagy, akkor azt el is fogod hinni?

Ha elhiszed, akkor meg vagy ingatva a saját önbizalmadban!

Ha lesz..rod, mert tudod, hogy úgysem vagy kövér, hanem sportos vagy, akkor van egy stabil önbizalmad!

#13

Igazad van.

Manapság a legtöbb fiatal önértékelési zavarban és önbizalom hiányban szenved. És ha már nincsenek párkapcsolatban rögtön elkönyvelik magukról, hogy rondák, miközben ezt senki se állította róluk. Saját magukba belebeszélik, hogy milyen negatív minden, milyen szerencsétlenek, és persze, hogy ezt fogják viszont is kapni. Viszont azért, hogy legyen valakijük nem tesznek meg mindent, vagy megtesznek saját maguk állítása szerint, viszont már az első pár csalódás után feladják könnyelműen.

A középiskolai oktatásba a biológia mellé kéne egy kis pszichológia órát is beiktatni, hogy kevesebb ilyen problémával küzdjenek meg a fiatalok.

# 14: Sajnos az iskola nem az a terep, ami az önértékelést növelné, inkább ellenkezőleg...

És ez egy öngerjesztő folyamat is, mert az önértékelési zavaros emberek egy része úgy működik, hogy dögöljön meg a szomszéd tehene is, ezért másokat kezdenek el kritizálni azért, hogy ők egy picit jobban érezzék magukat. Ld. itt az összes siránkozó nőgyűlölő... a legjobban ők szólnak le másokat! Így még egymás önértékelését is rombolják az emberek, ahelyett, hogy a sajátjukon dolgoznának. Én már tervezem, hogy elköltözöm egy másik bolygóra, mert ez itt szánalmas.

#15

Én is úgy vettem észre, hogy szinte az összes önbizalom hiányos, negatív beállítottságú személy itt adja ki az összes sérelmét. Viszont, ha már valaki valami pozitívumot akarna belevinni az úgymond "rossz" életükbe, akkor máris lehurrognak, hogy mit képzel az, meg a hasonlók..stb.

Egyébként állítólag, csak itt hazánkban ilyen siralmas a helyzet, külföldön az emberek másképpen viszonyulnak mindenhez és mindenkihez is.

Egy kis off:

Valamelyik nap hallgattam a rádiót és mondta az egyik elemző, hogy a magyarok árérzékenyek, főleg így karácsony tájékán. Erre mondom, persze, hogy árérzékenyek, kevés a fizetés, ha több lenne, akkor máris nem lennénk ilyen árérzékenyek.

18 éves koromig nekem sem volt senkim.Aztán abban az évben nyáron lett barátnőn, vele hamar szétmentem, azóta 4 lánnyal voltam és jelenleg lassan fél éve együtt vagyok jelenlegi barátnőmmel.

Szóval nyugi, nem jelent semmit.

20 f

# 16: Nem értek egyet, hogy máshol jobb a helyzet. A felszínen talán... Éltem Amerikában, ott alapvető társadalmi norma a pozitív hozzáállás, hogy mindenkivel közvetlennek kell lenni és mosolyogni kell, de ott is ugyanúgy vannak önbizalomhiányos, frusztrált, személyiségzavaros emberek, maximum a külvilág felé kevésbé mutatják, mert nem "trendi". Nálunk meg a panaszkodás a "normális".

Végül is, még mindig jobb, ha valaki itt adja ki a dühét, mint az, ha szétlövi az egyetemét...