Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mikor kell elkezdeni "aggódni" az "igazi" miatt?
Úgy értem, hogy huszonévesen állítolag nem szabad az igazit keresni és nem szabad elkeseredni, ha még nem találta meg az ember az "igazit", akivel családot alapítana.
Mindenki azt mondja nekem, hogy jajj ne aggódjak-e miatt, majd egyszer neked is lesz egy boldog párkapcsolatod, majd te is házasodni fogsz, neked is lesznek gyerekeid stb...
Mindenkinek egy boldog párkapcsolat és család az álma, hiszen az az élet értelme, de mikortól kell elkezdeni "aggódni", hogy nem lesz senki ?
"Mindenkinek egy boldog párkapcsolat és család az álma, hiszen az az élet értelme"
Francokat...
Általában a lányoknak szükséges csak aggódni, mert ha eljár felettük az idő, nem igen lesznek kellendőek, mivel minden férfi a fiatal nőket szereti.
Akkor csak a "maradék" jut, akit minden nő kikosarazott, az meg nem túl kellemes válogatásgyűjtemény. :-)))
Előző:
Egy bizonyos kor után már MINDEN normális férfi a fiatalabbakra bukik.
Vagy talán egy 45 éves férfi egy 55-60 éves mamával kezdjen? Még szép, hogy egy huszon- vagy harmincas nőt fog választani.
Én mire aggódni kezdtem volna, hogy nem találom meg az igazit, már férjnél voltam.:) 24 éves korom elején jártam amikor összejöttünk.
Szerintem nem lehet elég korán elkezdeni. 30 éves régi barátnőim bizony panaszkodnak, hogy vénlányok lesznek, mert nem jön össze nekik olyan pasi évek óta, aki komolyabban venné a kapcsolatot laza szexnél.
Mindenkinek más, hogy mikor kezd el aggódni ezen. Nekem a 25 éves kor vége lett volna.
Én már pár éve aggódtam emiatt,aztán sok éven át keresgéltem,megpróbáltam mindent érte,hogy lehessen barátnőm.De semmi nem jött össze 8 év után sem,szóval most már elfogadtam,hogy nekem soha nem lehet barátnőm se,saját családom se,semmi.
Nem is érdeklem egyáltalán a nőket,hiába kezdeményeztem húszmilliomodik alkalommal is,mivel nem születtem helyesnek,jó genetikával,így még csak esélyt sem kaptam soha egyetlen nőtől sem,legalább egy beszélgetésre,vagy egy randira...
Pedig nem vagyok csúnya,adok is magamra,egyéni stílusom is van,lehet velem beszélgetni szinte bármiről,szóval ez van... :/
Én már feladtam az egészet,túlságosan is felszínesek a nők,ahhoz meg én nem születtem elég jó genetikával,hogy egyáltalán észrevegyenek... :/
Szóval így hát berendezkedtem az örök magányra,a családomnak is megmondtam,hogy nekem nem lesz soha semmi ilyesmim,erre készüljenek fel...
Nem hitték el,aztán eltelt pár év,azóta kezdenek rájönni a dologra,és nem zaklatni ezzel.
24/F
9.
Ha így állsz hozzá akkor valóban magányos maradsz, de meg is érdemled.
A párkeresés alapja, hogy nem adjuk fel soha!
Én sem születtem szépnek, se jó genetikával. Sok hibám van külsőleg, mégis találtam olyat aki szerint szép vagyok, és szeret kívül belül. 5 évig tartott de sikerült. Mert minden embernek más a ízlése, mindenkinek más a szép, a helyes.
Ha meg akarod találni az igazit, azért tenni kell, folyamatosan próbálkozni, nem lustának lenni, és kényelemből feladni x év után. Ha én feladtam volna, én is egyedül lennék.
Nem a nők tehetnek arról, hogy nem vagy elég kitartó. Ez a saját gyengeséged. Megmondom őszintén, ilyen mentalitású pasi soha nem kéne mint te.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!