Miért van az hogy én bármilyen kapcsolatban sok mindent hajlandó megtenni a másikért, míg értem senki nem tenne meg semmit?

Azért, mert mások nem olyan jó emberek, mint Te. Te még ne ereszkedj vissza az ő szintjükre, és maradj meg legalább olyan jó, amilyen vagy! :) Ha szeretnél ismerkedhetünk.

22/F

Attól, hogy másokért élsz, attól még nem leszel "túl jó mindenkihez", megalázkodni pedig senkinek sem kell, de az arra érdemes emberek néha megérdemlik. Szerintem az egy rossz hozzáállás, hogy nem voltál még jó senkinek, hiszen már randiztak veled és képes vagy embereket a barátaidnak nevezni. :) 23 évesen még én sem találtam meg életem párját, sőt még egy-két évnél hosszabb barátságom sem volt.

Ez a fajta behódolás is pont egy olyan stratégia az emberek kezelésére, ahogy a domináns emberek viselkednek azért, hogy elérjék az emberekkel kapcsolatos céljaikat. Csak neked az van a jellemedben, hogy ez a helyes módszer valaki szeretetét kivívni. Sajnos ha a "zsák a foltját" elv teljesül és egy önző emberrel kerülsz össze, akinek emiatt kényelmes a társaságod, akkor talán önkéntelenül is kihasznál egy kicsit és kényelmetlen lesz neki, ha fordul a kocka. Nem hiszem, hogy ez rossz irányba minősítene téged, csak... egy kicsit meg kell válogatnunk néha, hogy kiért mit teszünk meg.

23/F

Elképzelhető egyébként, hogy senkinek sem kellesz igazán, csak lelki szemetesládának, habár ez nőknél ritkábban fordul elő.

Persze ahogy 1-es írja maradj olyan amilyen vagy.

Csak lehet h l**ószart sem érsz majd vele.

Szóval lehet h veled is gond van valami,. apróság...

Drága kérdező, sok helyes módszer van, de mindegyik ott kezdődik, hogy megbecsülöd önmagad. :) Mielőtt kivívhatnád mások megbecsülését is, saját magad kell tisztelned és tudnod, hogy te is megérdemled, hogy egyenrangúként bánjanak veled. Ha egyedül vagy, akkor is érezned kell, hogy te vagy valaki, és erre nincs szükséged ahhoz, hogy mások odavessenek neked néha egy "köszönöm"-öt. Szerintem ha ez lenne az állapot, rögtön felhagynál azzal, hogy válogatás nélkül megtegyél bárkinek bármit. Sok szerencsét, hölgyem!

(második válaszoló)

Én is ilyen voltam sokáig, mint Te. Mindenkinek tetszeni akartak, mindenkivel kedves voltam, mert azt hittem, ez alapvető, pont így. Mert ha én rendes vagyok és segítek másoknak, akkor nekem is segíteni fognak és szeretni. Hálából az emberek 90%-a kihasznált és semmibe vett, a maradék 10% pedig szintén olyan volt, mint én :/

Azóta megváltoztam, lett önbecsülésem, ami belülről fakad! Óriási a különbség...hiszen már nem kívülről várom a megerősítést, és nem a másoknak tett szívességekből várom a visszacsatolást, hogy szeressenek. Nem! És ezt jegyezd meg jól: becsüld meg önmagad! Légy magabiztos először, a nélkül hogy bárki megdicsérne vagy megköszönne bármit is! És így hidd el, többen fognak szeretni. Sokkal jobb egy olyan ember társaságában lenni, aki elfogadja önmagát, és nem egy lelki sérült (legalábbis nem mutatja ki).

Ja és még valami: nem kell mindenkinek megfelelned. Nem is lehet. Senki sem fog mindig szeretni. Ez így normális. Fogadd el :) És tudj nemet mondani! Megvan a jogod hozzá! Nem kell tűrnöd másoknak! Csak annak tűrj, akinek akarsz...Ha késik, mondd meg, hogy zavart ez téged, vagy csak dobd ki nyugodtan! A barátaid pedig, akik kihasználtak, nem is barátok...Inkább legyen 2-3 barátod, akik mindig veled vannak, mint 20, aki csak álbarát. Legyen már egy kis büszkeséged! Mert van mire. Nem számít már, milyen sebeket hordozol, ki használt ki és milyen rossz dolgok történtek veled...Tudom, hogy mindez benned van, és nem akarod visszaadni másoknak, amit veled tettek. Tudom, mert bennem is ez volt, tudat alatt sokáig. Nem baj. Bírkózz meg vele, és legyen önbecsülésed! Fel a fejjel és légy igazi nő, ne egy lúzer! ;)

21/L