Mit csináljak, ha nincs senki, aki szívesen lenne velem vagy keresne engem, akivel kapcsolatban úgy érezném, hogy fontos vagyok neki?

Teljesen el vagyok keseredve. 20 évesen itthon ülök minden nap, mert egyszerűen nincs kivel lennem. Vannak ismerőseim középiskolából, mostani sulimból, diákmunkákból, de azok közül is csak öttel tartom a kapcsolatot - a többiekre nem írnék rá, mert, ha eddig nem jött létre kölcsönös szimpátia, nem tudtunk beszélgetni akkor most, hirtelen felindulásból sem fogunk. A barátnőimről (nevüket lerövidítem):

K - Nagyon szeretem, ő áll hozzám a legközelebb. Órákat tudunk beszélgetni is, de van, hogy hetekre eltűnik és akkor kerül elő, mikor ráírok. Tudom, egy barátságban ez nem számít, mert amikor rosszul állt a szénám, ott volt mellettem és segített. Nem is haragszom rá, sok a dolga, meg most kezdődött neki is a suli.

R - Ő dolgozik, nemrég talált munkát viszont ő sem ír rám sose, nem hív fel, csak akkor beszélünk, ha én keresem. Ez viszont valamelyik nap is kifújt, mert ráírtam, válaszolt, elmondta, hogy mi újság, arra én reagáltam, majd megkérdeztem melón kívül mi újság és nem válaszolt. Azóta sem. Talizni ritkán talizunk viszont, ha olyan a téma, órákat tudunk beszélgetni meg kifesti szépen a körmömet (kb úgy csinálja meg, mint a körmös).

E - Sokszor vesztünk össze, a kapcsolatunk sem alakult könnyedén. 12 órát dolgozik, ha nem dolgozik, vagy a barátjával van vagy a másik pasival, akivel csalja. Múltkor rám is úgy tudott időt szakítani, hogy kozmetikushoz ment, én elkísértem, azután volt egy óránk, mielőtt a másik pasival találkozott volna. Én megértem, hogy dolgozik, hogy más a magánélete, mint nekem, de amikor vele vagyok, folyton azt hallgatom, hogy a barátja nem foglalkozik vele, a másik srác meg milyen cuki. Folyton a pasik...Idejét sem tudom már, mikor aludt itt utoljára, mikor néztünk meg egy jó filmet vagy viháncoltunk egész éjszaka. Utoljára talán tavaly karácsonykor.

Sz - Anyukám barátnője, aki az én barátnőmmé is avanzsált. Anyukámnak ír, nekem nem. Múltkor mondjuk megkérdeztem, hogy haragszik-e rám, mire azt mondta nem, csak sok a dolga, sokat kell tanulnia, meg ott a gyakszi és én milyen butus vagyok, amiért ezt feltételeztem.

R (R fiú és az én nagy szerelmem) - Mostanság olyan bunkó. Ráírok, pár szóban válaszol vagy hozzáteszi, hogy "szal ne zavarj" "szal szia". Ma is megkérdeztem, hogy nem alszik-e nálam, azt mondta nem, megkérdeztem később lesz-e még, azt mondta nem, haragszik-e rám kérdésre, hogy ne zaklassam.

Mit csinálok rosszul? Annyira magányos vagyok :( Szeretnék bulizni járni, társaságba, színházba, moziba, koncertre, de nem tudok, mert nincs kivel. Színházba és moziba is olyankor, ha valamelyik barátomnak születésnapja van vagy karácsony és én mozi -, színházjegyet adok neki és ketten elmegyünk. Van három srác (R barátai), akikkel néha inni szoktam, de az egyiket (M-et) letiltottam mindenhonnan, mert azzal zaklatott, hogy le akar velem feküdni én meg nem akartam vele. Más is ilyen helyzetben van, mint én? Annyira unalmas itthon ülni. (Diákmunkát szoktam vállalni, az is olyan, hogy jól elbeszélgetünk a másik diákkal, azután kifújt a kapcsolat.) Szeretnék valahová menni, valamit csinálni, emberekkel találkozni, randizni, szórakozni. :(

20/l Miskolc