Hölgyek, Ti hogyan adjátok tudtára egy férfinek, ha teszik neked?

A,B,C,D- 1.

Ilyen helyzetben nem adom tudtára, llyen helyzetben nem is tetszik soha senki. Max ránézésre, de az nem ér meg annyit, hogy jelezgessek. Társaságban viszont többet beszélek vele, többet nézek rá, jobban érdekel, amit mond, többet vagyok a közelében, jobban érdeklődöm, satöbbi. Illetve igyekszem _úgy_ nézni rá, kicsit flörtölősre venni a hangot, testbeszéd, több érintés, ilyesmi. Szerintem tök egyértelmű szoktam lenni :D

E-7

Hosszas beszelgetes utan,ha latom,hogy o is erdeklodik irantam megmondom neki,hogy tetszik nekem es,megkerdeznem ; lehet-e tobb kozottunk?

18/L

6: annyira nem furán gondolkodunk.

Azért gondolj bele, milyen lehetőségeket vázoltál fel?

A: sietek munkahelyre, egyetemre, haza, éhes vagyok, pisilnem kell, nem akarok utcán lenni, fáradt vagyok, akármi.

B: pont, mint az A verzióban, csak itt már azt várom, hogy végre leszálljak a mocskos (szó szerint értendő) buszról. Mindkét esetben eleve negatív a hangulatom, de még ha jókedvű is lennék, nem párkeresési céllal kerültem oda. Ezért hacsak nem kifejezetten valami extrém körülményről van szó, nem veszem jó néven, ha bárki közeledik ilyen céllal.

C: még akár jó is lehetne, de ilyen helyekre jellemzően társasággal megyek, ha egyedül ülök egy kávézóban, valószínűleg egy barátnőm vagy munkatársam várom, ismételten csak rossz az időzítés.

D: ezt te sem gondolod komolyan. Sokan nők közül sem szeretnek vásárolni, vagy ha mégis, akkor is elég ijesztő egy olyan pasi, aki a selyembugyik körül sündörög, és ott szólít le. Nagyon bizalomgerjesztő, hmm...

Az általad vázolt lehetőségek azért nem jók, mert egyik helyre sem azért megyek, hogy ismerkedjek. A dolgom intézem, a barátaimmal vagyok, valahova sietek, satöbbi. Az egyik, a másik meg, lehet, hogy szerinted hízelgő, ha csak a külső alapján mondja valaki, hogy igen, őt megismerném, de személy szerint szimpatikusabbnak találom azt, aki AZ UTÁN kezd el igazán érdeklődni irántam, miután már legalább a bemutatkozás megvolt. Akkor már mondhatom, hogy nem csak a fenekem érdekli, hanem esetleg mélyebb tartalmaimra is kíváncsi. És ha mondjuk társaságban megismerkedem valakivel, ha akár a könyvklubban elkezdünk beszélgetni az aktuális irodalomról vagy netalán még ha otthon ülök és társkeresőzök, mindig több eséllyel jön oda hozzám valaki, mintha éppen egyéb dolgok foglalkoztatnak, és annyit sem tud rólam az illető, hogy leszbikus vagyok-e esetleg, van-e barátom (amely adott esetben igaz is lehetne, de nagyon sok esetben nem veszi komolyan az érdeklődő, és inkább felháborodik, hogy mit hazudozom), milyen napom van, éppen összevesztem-e anyámmal, kirúgott a főnök, tudjistenmi.

Remélem érted a problémát. Nem mondom, hogy könnyű ismerkedni és életre szóló párt találni, egy szóval sem, de azért nehogy már csak a mi hibánk legyen, mint "furán gondolkodó" űrlényeké...

1. válaszoló voltam.

Kérdező, te nem érted a lényeget. A 7es leírta.

Mondjuk, ha társaságba jársz,ismerkedsz, beszélgets, fokozatosan barátkozol.

Nem tetszik meg senki első pillantásra, s akarok vele kapcsolatot a buszon...kicsit több kell hozzá.

Amúgy, ismerkedtem meg strandon, hogy leült mellém valaki. Ennek több, mint húsz éve, mindig tartjuk a kapcsolatot.