Miért van az, hogy sokan, akiknek még párkapcsolatuk sem volt, tanácsot adnak olyanoknak, akiknek már igen, vagy éppen van?

Szakítást általában akkor szoktak javasolni a válaszadók, ha a kapcsolat nyilvánvalóan menthetetlen.

Egyébként belegondolva: lehet hiteles annak a véleménye is, akinek nem volt még párkapcsolata, hiszen lehetséges, hogy azért nem volt, mert nem kötött felesleges kompromisszumokat, nem kezdett kapcsolatba olyannal, akivel nyilvánvalóan nem illenek össze, míg a kérdező esetleg igen.

Tehát ha én azt írom például, hogy "ilyen emberrel össze sem jönnék", az azt jelenti, hogy tudatosan választok párt. (Volt már több kapcsolatom egyébként, de az utóbbi időben tényleg nagyon alapos megfontolás után léptem párkapcsolatba.)

Igenis van olyan helyzet, amikor a szakítás az egyedüli jó megoldás. Nem lehet minden kapcsolatot megmenteni. (Például egy bántalmazó kapcsolatban nincs más megoldás, mint kilépni. Vagy például a teljesen (!) eltérő életmód, életstílus, szexuális kultúra, stb. esetében is. Itt nincs lehetőség összecsiszolódni, a párnak össze sem kellett volna jönnie, az, hogy együtt vannak, az ön- és emberismeret hiányára vall. Ugyanis a párkapcsolatok nem úgy működnek, hogy két random embert egymás mellé helyezünk, és majd megváltoznak egymás kedvéért! Összecsiszolódni csak olyanok tudnak, akik eleve összeillenek.)

Mert nincs sok dolguk.

Ez pont olyan, hogy mintha egy nő ba-.szatlan, akkor sokkal hajlamosabb a pletykálkodásra, áskálódásra szervezkedésre. De ha valaki jól elintézi őt rendszeresen az ágyban, akkor lenyugszik és nem foglalkozik annyit ilyenekkel.

Amíg szűz voltam 20 éves koromig, én is nagy párkapcsolati szakértő voltam. Aztán valahogy elkezdtem a saját dolgommal foglalkozni azóta.

24/L