"A 25–29 éves magyar fiatalok 40 százaléka nem élt még párkapcsolatban. " – Ez komoly?

A png-hez hozzászólva: Mégis hogy a fenébe lenne több magányos férfi, mint nő, csak azért, mert a magányos nők többségének (a png szerint..) ugyanaz a pasi tetszik..? Nem hiszem, hogy olyan sok nő szeretne osztozni a barátján..

Ez a 40% viszont nagyon durva, még akkor is nehéz elképzelni, ha mondjuk albérletben való együttélésről van szó, nem pedig "járásról".

Gimiben túl komoly voltam a többiekhez képest, én pedig gyerekesnek éreztem a gimis lányokat.

Egyetemen a tanulmányok mellett (átlag 3,7-4,5), két helyen voltam takarító részmunkaidőben, nem igazán maradt energiám és időm csajozni.

Friss diplomásként 1 hónap alatt elhelyezkedtem fejlesztőmérnökként, de a reggel 5-ös kelés az este 6-7 órai hazaérkezés után ismételten nem volt erőm semmire. Minden második szombaton is mentem, vasárnap pedig a jelentéseket készítettem a hétfői megbeszélésekre, mindezt havi nettó 97e-ért.

Egy év után döntöttem nincs több fizetetlen túlórázás, nincs hétvégézés. Mondanom sem kell 2 hét múlva kirúgtak, mert nem látták rajtam, hogy elkötelezett lennék a cégért. Gondolom nem okozok meglepetést, hogy ezen idő alatt sem csajoztam.

25 évesen eljutottam óda, hogy érzelmi, kapcsolati szinten elmaradtam a korosztályomtól, sőt véleményem szerint még a 4-5 évvel fiatalabbakhoz képest is.

2 hónapig nem kerestem munkát sem. Mivel itthon éltem a fizetésem nagy része megmaradt, időm sem volt elkölteni továbbá az egyetem alatt az ösztöndíjamhoz hozzá sem nyúltam, így 2m Ft-om volt. Ez volt az az időszak, amikor ráálltam a párkeresésre, de az hogy munkanélküli az ember nem teszi éppen vonzóvá.

Mindenre jelentkeztem amire csak lehet, de 4 év alatt csak utcaseprőnek, hólapátolónak, benzinkutasnak vettek fel, mindegyikre idényjelleggel. Nagyon sok nem éppen szépnek nevezhető lekoptató szövegben volt részem, de csak két esetben a személyiségemre, illetve a külsőmre vonatkozóan, ezt vehetjük akár pozitívnak is a több 100 lekoptatást figyelembe véve.

A szüzességemet 29évesen egy "kutasfétises" hölgy(24) lopta el, heti 4-er jött, ha nem volt főnökség elmentem cigiszünetre az épület mögé. Amint megszűnt ez a munka a nővel sem találkoztam többet, mint kiderült boldog házasságban él évek óta.

A nem éppen jó anyagi helyzetem miatt, valamint hogy még mindig a szülőkkel élek a célkategória (20-35) szemében nem voltam valami party képes személy. Másrészről 40-55 év közöttieknek nagyon bejövök, nem egy esetben ajánlottak pénzt testi együttlét fejében. Köszönöm ebből viszont nem kérek!

4 éve van végzettségemnek (vegyészmérnök) megfelelő állásom, de kiröhögnek mikor elmondom, hogy bónuszokkal együtt keresek nettó 125e-et és még mindig az ősöknél élek.

Számomra hihetőnek hangzik a cikkben szereplő 37%.

33F

Akkor talan tenni is kene vmit, hogy a ferfiak tobbsege"kapcsolat kepes" legyen. Ne pedig egy igenytelen, eletunt alak... korul nezve siralmas a helyzet.

De amugy felesleges ezt magyarazni, ti is ugyan ugy a legjobb, legcsinosabb nok akarjatok, csak ugye ezt nehez bevallani .:)

Ja, mert 30-hoz felé közeledve - példának okáért - biztos csak a top csajokat veszi észre egy férfi. Ennyire buta nem lehetsz...

Azt megkérdezhetem, hogy a NŐK mit tesznek azért, hogy "partyképesek" legyenek? Ja, hogy azon kívül h lyuk van rajtuk nem sokat?! De elvárás az van, a férfi legyen kigyúrt, legyen sármos, legyen autó amivel viszi a feneketeket vásárolgatni, meg 25 éves korára legyen lakása, mert hát milyen férfi már aki anyuciéknál lakik. Enyhén szólva el vagytok ti nők tévedve. A 14-esnek meg elismerésem, egyetemen 4-es átlag nem semmi. Persze erről azok a nők mit sem tudnak, akik minden héten bulizgatni járnak egyetem mellett, átcsusszangatnak kettesekkel és 5-6 évig járják a 3 és fél éves iskolát anyuci pénzén, ha egyáltalán bekerülnek a felsőoktatásba. A korábbi kép pedig nagyon találó, az agymosott nőknek csak a top pasik kellenek, inkább egyedül maradnak, minthogy esélyt adjanak egy olyannak, aki kicsit is eltér ettől.