Sokan miért panaszkodnak, hogy nincs senkijük?

Sokakat bánt, hogy még nem jött össze senkivel a dolog. Mindenkinek meg van a maga baja. Nekem is. Az ember szereti ezeket a dolgokat kibeszélni magából. Minél többször, minél gyakrabban. Ilyenkor megszokottá válik a probléma és elviselhetőbb lesz. De mivel nincs kivel személyesen megosztaniuk(vagy van, de az nem elég), ezért ide is kiírják. Tavaly szakítottunk egy lánnyal, nagyon fájt és hiába beszéltem át ezt több barátommal is, az nem segített eleget. Ezért én is feltettem pár olyan kérdést, ami ezzel kapcsolatos, és ezzel is igyekeztem hétköznapibbá tenni a saját problémámat. És hogy ennek köszönhetően-e, de túltettem magam a dolgon. Viszont egy tény: ha magamban tartottam volna és senkivel sem beszéltem volna erről, akkor még mindig a saját, negatív gondolataimban döglenék elalváskor.:)

23f

Mert valóban szükségem lenne rá,csak hát ugye nem jön össze.Mindig azok szívnak igazán,akik nem érdemlik meg hogy szívjanak ezzel is az életben,és mindig azoknak van szerencséje ebben,akik amúgy nem érdemlik meg a kapcsolatot sem.

Kellene egy társ,aki megért,akinek elmondhatom minden gondom,akivel szeretnénk kölcsönösen egymást.

De nem áltatom már magam,mert tudom hogy nincs esélyem rá.Csak néha jó rágondolni,hogy mi lenne ha mégis. :/