Lányok, ti összejönnétek egy szüleivel élő munkanélkülivel?

Ilyeneken kár aggódnod...nem számít semmit a lényeg, hogy jól kell előadni magad :-) én lassan 10 éve kezdtem a jogot 23 évesen :-)..csúsztam rendesen volt félév, hogy két vizsgát raktam csak le, csak eszperantó nyelvvizsgám van és a szüleimmel éltem...fizikai munkát nem vállalhatok, mivel betegségem miatt nem emelhetek 5 kilónál többet..az érettségim kettes lett anno, az egyetem fizetős levelező :-) szóval szellemi munka..háát kettes érettségivel nulla nyelvtudással jelentkezzen aki felvesz melóra :-)Na de a lényeg, hogy amikor megismerkedtem a feleségemmel!!!!!!!!! jól adtam elő magam - neki mellesleg két diplomája van - és láss csodát hozzám jött feleségül, mert az életben nem csak fekete meg fehér létezik! Lassan abszolválom a jogot is..állás meg ismerős útján lett igen jól fizető és máris én vagyok az ambiciózus munka és küzdés az álmaimért ember :-) Akik meg időben végeztek az egyetemen egy barátnőt nem tudnak felmutatni nem hogy egy házasságot :-) Szóval ne parázz...lesz nőd :-)

Aki azert elitél, mert fejleszteni akarod magad, azt nyugodtan vágd pofán

Vagy mégsem, inkább küld hozzám, majd én pofán vágom

Ha az van amit a kommentekbe írtál, hogy tanulni akarsz esetleg dolgozni is mellette nem gáz, miért lenne az? A tanulás tulajdonképpen egy befektetés hosszú távra, hogy később majd jobb munkád legyen, én is ennyi idős vagyok, mint te és egyetemre járok, és legtöbb csoporttársam aki nem vidékről jött még a szüleivel él, mert egyszerűen nem éri meg elköltözni. Ez egyáltalán nem gáz, és válaszolva a kérdésedre, így igen járnék.