Egyre több 30-as pasinak nem volt soha dolga nővel, ennek mi lehet az oka, mert a nőknél ilyen szinte nincs is?

Anyámat hagyd ki a játékból...

Képzeld el, NINCS párom.

De nem írkálom ki huszadjára (sőt, egyszer sem) egy anonim fórumon a közösbe másoknak, hogy "na? segítesz?" "ismerkedsz velem?" "társalgunk?"

Ez így ebben a formában kimondhatatlanul SZÁNALMAS.

Akkor is, ha anyázol.

Menj fel egy társkeresőre, hozz létre egy adatlapot, ott be tudsz nagyjából mutatkozni, látnak is képen, és úgy könnyebb, mert ott ez a cél...

De itt... itt akkor is közröhej, legalábbis így, ahogy csinálod, mindenképpen.

Sajnos én is ebben a korosztályban és helyzetben vagyok. Az én életem az egyik példája annak, hogy még úgymond rosszul sem kell kinéznie valakinek ahhoz, hogy ebben az áldatlan helyzetben legyen. Én a kinézetemet átlagosnak mondom, viszont mindig is félénk voltam és visszahúzódó, és erről senki sem tehet, talán egy rossz karma, sors. Ez mondjuk önmagában véve nem is lenne baj, mivel az emberek nem egyformák, ki ilyen, ki pedig olyan, csak sajnos így egyáltalán nincsen lehetőségem ismerkedni.

Mivel nem sűrűn beszélgetek emberekkel, szerencsére attól sem kell igazán tartanom, hogy ilyen számomra kínos kérdéssel faggatnak, mint a párkapcsolat. Legalább ennyi jó van benne. De persze, az ördög nem alszik sajnos, volt már rá példa egy párszor.

Viszont, visszatérve a korábban fejtegetett dolgokhoz, arról már igenis a lányok, nők tehetnek, hogy "le sem csinálnak" a társkereső oldalakon, meg eltűnnek!

Más lehetőség híján ugyanis ezzel próbálkoztam nagyon hosszú ideig, de mostanra már belefásultam, elegem lett a sok hiábavaló levélírogatásból. Bár még nem adtam fel a társkereső oldalakat, mert egyszerűen nincsen más lehetőségem.

Attól is tartok, hogy én unalmas lennék egy nőnek, és nemcsak az életmódom miatt, hanem azért, mert eléggé speciális az érdeklődési köröm, és kötve hiszem, hogy ez valakit érdekelne, még ha lenne is kivel ismerkedni. Márpedig, ha nincsenek közös témák, akkor meg is ette a fene az egészet, mert akkor normális kommunikáció sincsen.

Arról nem is beszélve, hogy hogyan fogadná bárki is azt, hogy ebben a helyzetben vagyok ennyi idősen. Sőt, nem is vagyok igazából tisztában még azzal sem, hogy én milyen kapcsolatot szeretnék, így semennyi tapasztalattal. Családot, gyereket az biztos, hogy nem. Ez pedig még inkább leszűkíti az eddig is minimális lehetőségeket. Hát, bevallom, nekem már szinte mindegy, vinnék én is az ágyamba sok mindenkit kb. 14 éves kortól felfelé, ha csak rajtam múlna. Az ember valahogy meg is szokja azt a helyzetet, amiben él.

*menni, csak azért, hogy az ne legyen egyedül? Azaz SZÁNALOMBÓL?

Na neeee...

Sosem csettintettem. Mellesleg ha egy pasi földön csúszik a szex reményében akkor nem a nő alázza meg. Hanem a pasi alacsonyítja le saját magát.

Nekem a külsőmön kívül is van mit letennem az asztalra és soha nem volt alkalmi kapcsolatom. Nem érdekel, hogy hányan feküdnének le velem. Nem érték, hogy könnyen találok alkalmi partnert, mert nincs ilyen célom.

Társat ketestem akivel együtt lehet jövőt építeni (már megtaláltam) nem pedig egy kisfiút aki a falat kaparja, és azt se tudja mit akar csak megy az alteste után.