Hölgyek ti összejönnétek egy olyan férfival akinek nincsenek barátai?

Hát figyelj én őszintén szólva nem tudnék össze jönni egy ilyan pasival.

Én egy eléggé extrovertált személyiség vagyok aki szeret menni ide oda. Utazni, randizni stb. És kell nekem az is h énis a barátaimmal legyek. De te kivel mással mennél el szórakozni? Ica nénivel, szüleiddel vagy egyedül otthon? Érted... totál más személyiség.

Ezt természetesen nem bántásképp mondom. De ha nem tudsz normális baráti, emberi kapcsolatokat létre hozni akkor miért gondolod egy kapcsolat menne? Valószínűleg vannak traumáid, feldolgozatlan dolgaid ami miatt így érzed. Egy párkapcsolatban a másik a baràtod is. Nem csak ohh szerelem, szex, szenvedély. A szerelmi ismerkedésnél nem vagy szégyellős, de simán iskolában, munkahelyen vagy bárhol igen?

Fontosak az emberi kapcsolatok!

Ahova eljársz (munkahely, hobbi, edzés, akármi) ott jóban vagy az emberekkel, személyzettel? Az nagyon fontos, hogy ne legyél kívülálló mindenhol. A szoros barátság nehezebb, elhiszem, hogy olyan nincs. Attól még párkapcsolatod lehet, csak találjátok meg a közös hangot és mozduljatok ki néha, menjetek emberek közé.

Nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen pasiban lássam meg a "nagy ő-t". Én is intro vagyok, de nagyon jól alkalmazkodom bàrmilyen közeghez, vannak barátaim és kifejezetten extrovertált a családom többsége. Nekem nagyon fontos, hogy a barátaim közé és a családomba is integráljam a párom, mert sok a közös program, vannak nagy családi nyaralások, összejövetelek minden évben, amiken mindenkinek ott a párja. Volt olyan párom, aki képtelen volt beilleszkedni és egy szenvedés volt minden ilyen alkalom. Nem akarom ezt újra.

Márpedig, ha valaki alul szocializált, azzal lennének nehézségek bőven. Nem csak "kint", de a kapcsolaton belül is.

Igen.

Abból, hogy valakinek nincsenek barátai, nem feltétlen következnek a fentebb írt negatív dolgok. Sőt.

Vele akarok összejönni nem a barátaival

Eleve a párkapcsolatot alig lehet Összeegyeztetni a barátokkal

Hát nem tudom őszintén szólva. Mert rendben van, hogy nincs valakinek nagy baráti köre, nehezebben ismerkedik, bizalmatlanabb, tovább tart még felenged mert introvertrált. De ha mindenki előtt szégyenlős, kollegiális viszonyt is nehezen alakít ki, nem lehet vele beszélgetni bőven akkor egyáltalán nem introvertrált hanem antiszociális és nem szeretnék vele ismerkedni, valamint hiába akarnék nem menne hiszen nem tud ismerkedni. Aztán probléma, hogy nincs legalább egy barát akiben megbízik, akire számíthat és nekem "kéne" átvenni a szerepet, vagy neki okozna gondot, hogy az én ismerőseimmel, barátaimmal olykor szóba kéne állni, lennék velük időnként.

Mivel általában az szokott bajokat okozni, hogy az egyik félnek van nagyon jó barátja (főleg ha ellentétes nemű) és a másik nem tud bekapcsolódni a beszélgetésbe, nem akar együtt lógni.

Ráadásul ha valaki antiszoc az a szülőkkel se találja meg a hangot ami nálam mínusz.

Úgyhogy ha antiszoci vagy akkor változtatni kéne rajta, mint írtam legalább egy barát nem ártana. Nem akarnék egyszerre barát meg partner lenni.

A baráttal nem szexelek, nem akarok családot.