Az, hogy kinek mennyi önbizalma lesz a társkereséshez, nagyjából gyerekkorban eldől?

Leírom őszintén, hogy a társkeresésben nem sok önbizalmam van. Volt már párkapcsolatom, de azt is a lány kezdeményezte inkább. Valahogy gyerekkorom óta kiépült egy mentális gát a fejemben, hogy én kellhetek másnak, mindig inkább csak szemléltem mások mit csináltak ilyen társkeresés terén. Írok pár objektív dolgot is magamról, hogy konkrétabb legyen. 31 éves vagyok, nem vagyok sem csúnya, sem alacsony, van saját hitelmentes lakásom egyik külső kerületben, nettó 1.2M a fizetésem, ezek alapján nem tűnne úgy, hogy rossz lapokkal indulnék. Ezekre amúgy büszke is vagyok, barátaim is vannak, de így érzelem kifejezés terén nem állok jól, nehezemre esik megnyílni mások előtt. Soha nem is hencegek másoknak ezzel, csak itt most leírtam, mert egy anonim fórum és sokan azt írnák úgyis azért nincs barátnőm, mert alacsony, csúnya vagyok, rosszul keresek, stb. Pedig nem, nem emiatt, az önbizalmam ilyen téren nincs rendben és ez biztos valamennyire kisugárzik, bár mások általában nagyon higgadt és visszafogott embernek látnak.