Ha Magyarországon nem találok párt, egy külföldi munkavállalással nőhet az esélyem erre?

40 éves, bevándorló, hiányos nyelvtudással, csórón.

Mondjuk..., vannak dél-ázsiai meg afrikai országok, ahol biztos akad csaj a letelepedési papírért.

Jah itthon 2 évig nem volt senkim, kint meg már első nap megismertem vagy 50 pasit is és pont oktoberfeszt meg ilyen időben csöppentem is ki. Tehát nemcsak a munkahelyen alakult minden.

1 nap alatt már akkora szoc.hálóm lett(kb 30 ember kapásbol ismerettség elerhetosegcsere haverok ismik bandák) mint itthon 2 év alatt se(nullasemmi).

Csak pasikat láttam szinte mindenhol nőként. Nem épp csajok nyüzsögtek körülöttem.

Azokkal voltam ugyan elszállásolva es dolgoztunk egyutt de kb meg akartak ólni is. Engem bírtak nagyon a vendégek meg imádják magyarországot is(gulyás leves balaton etc), a csajmunkatársak román belga csajok voltak, én vittem a "prímet", és kértek arra hogy tagadjam le hogy magyar vagyok es mondjam azt hogy román.

Ezen kivul dolgoztam még portugál cseh csajokkal is, azok tündmények. (Pasiknak szexik is).velük szinte testvéri kapocs is volt köztünk. De ők csak dolgozni mentek ki nyári szunetre meg szezonokra csak és már mentek is vissza haza.

Sokkal kulturáltabbak kint a fgiak udvarolnak gentlemenek szerelmes tipusok is, a nők is ehhez vannak szokva.

Nekem ez jött le.

Tesóm harmincas éveiben költözött külföldre. Programozó, tehát azért nem egy csóró munkás, akit nem vesznek körül ellenkező neműek. Hobbija is van, ami érdekes és nem is magányos tevékenység, eleve ezért költözött, hogy könnyebben tudja űzni (sziklamászó, a hegyekhez közeli helyre költözött). Két éve él kint, és egyelőre nem különösebb sikerrel, pedig nagyon aktív szociális életet él. És bár a húga vagyok, így nyilván nem teljesen objektív a véleményem, de szerintem nem csúnya egyáltalán, ugye az évek óta tartó mászástól iszonyat kidolgozottak az izmai, ha nem is kimondottan jóképű, de azért elég helyes, szóval na, legrosszabb esetben is átlagosnak mondható. Plusz ugye programozó, magas bevétellel, saját lakhatással, autóval, miegymással. És mégsem.

Más ismerősöm (szintén programozó, én valamiért csak ilyeneket ismerek :D Férjem is az amúgy, valószínűleg köze lehet hozzá :D ), külföldön hasonló módon nem számol be túl nagy sikerekről, ő idén töltötte a 41-et, de már vagy 5 éve külföldön él. Egy abszolút szociális, jó fej, kedves, barátságos, szimpatikus fickó. És mégsem.

Szóval nem hinném, hogy önmagában a külföldre költözés megoldás a problémára. Szerintem a környezetváltozás az persze segíthet, de ehhez nem feltétlenül kell költözni, elég csak más közegbe kerülni, új hobbi, másik munkahely, akármi, ahonnan új embereket ismerhetsz meg (személyesen, az internetes az hát... Vagy-vagy). Nyilván ha egyébként is szeretnél menni, megérné anyagilag is meg mindenhogy, plusz ugye se kutyád-se macskád, akik miatt maradnál, akkor csak jól járhatsz, de alapvetően csak emiatt nem hiszem, hogy megéri költözni.

Én szurkolok neked.