Hogyan lehet elérni az érzelmi kapcsolódást a mai rohanó, mindent egyből akaró világban?

Egymással kapcsolódni kell érzelmileg, meg ha csak sima csábításról van is szó, úgy az igazi, hogy a másik vonzónak érezze magát, szeretve, nemcsak kívanatosnak. Ez az igazi hódítás, a szeretői kapcsolatnak is meg kell adni a módját.

Ehhez képest azt látom, hogy a siettetik a szexet kölcsönös szimpátia esetén, első de ha nem első maximum a második találkozásnál.

Mintha ez lenne a világ legnormálisabb és ráfogják hogy felnőtties dolga.

Kb egy évtizede ezt tapasztalom ismerkedéskor, 40 felett, hogy nincs alkalom és lehetőség egy lelki kapcsolat kiépítésére.

Szextalálkák vannak, amik tartanak 1-2 hónapig, miutan teljes egymásraunás és/ vagy csömör állapota áll be, mindkét oldalról, elvész az újdonság és marad a nagy semmi, hangzatos, de üres szavak, be nem tartott ígeretek, leégett gyertya, ahogy mondják.

Ha túl korán fekszem le egy pasival mert esetleg “sürgeti” ugyanúgy megunom én is őt, mint ő engem, ugyanúgy megáll bennem is az érzések fejlődése iránta és mivel nincs lelki kötődés, felnagyítódnak a hibái, ahogy az enyémek is az ő szemében.

Szeretném átelni, hogy ragaszkodom, szeretek valakit, de sajnos képtelen vagyok érzéseket fejleszteni, mert minden túl gyorsan történik.

Appokon ismerkedem, mielőtt az incelek beindulnak, csórók es iskolázatlanokkal is beszéltem, kaptak esélyt, de azok is küldik a faxképeket, értésemre adják hogy mi a dörgés hogy nehogy elfelejtsem, hogy milyen igényeik vannak, 12 éve társkeresőzöm és minden kategória kapott lehetőséget de mind a szexre hajtanak a “mi korunkban ugye” de csodálkoznak hogy ha belemgyek 2 alkalom után megundorodom tőlük, mert idegen számomra.

Soha egy férfi se közelített meg lélekkel, barátsággal, jó szóval.

A pszichológus szerint meg lelki kapcsolat kell. Csak abban senki nem érdekelt, mert mindenkinek van egy bejáratott élete, esetleg már pár szexkapcsolata amely mellé újakat keres es nincs energiája és kedve pár órás légyottnál többre.