Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha nagyjából látom, hogy mi miatt nem találok társat, de nem teszek ellene, akkor azt jelenti, hogy nem fontos eléggé a téma?
A legtöbb olyan kérdést nem értem, amikor valaki annyit ír magáról hány centi, kiló, mennyi a fizetése és nem érti miért nincs nője. Ez az önismeret elég nagyfokú hiányát jelzi és hogy az illető nem találja saját helyét a világban.
Én tudom magamról, hogy nem a külsőm vagy a fizetésem a probléma és nem is az, hogy ne tudnék kommunikálni másokkal, sőt sokszor épületes témákat tudunk megvitatni, mert jobban szeretem azokat az embereket, akikkel lehet komolyabb dolgokról is beszélgetni, a minőségi idő a legfőbb szeretetnyelvem. Valahogy ezt az egész ismerkedési "hajszát" érzem kényelmetlennek, hogy ebbe tényleg energiát kell fektetni és talpalni azért, hogy mások figyelmét felkelteni, amikor igazából más dolgokat is lehetne csinálni azalatt. Most, ha a másik ember szimpatikusnak talál, akkor úgyis megajándékoz a figyelmével, másképp meg miért kéne erőlködni? A társaságokban viszont egyértelműen ez megy, a férfiak tepernek ezerrel, hogy a nők figyelmét megszerezzék. Nekem ez nem erősségem, ha kettesben beszélgetünk, akkor nincs probléma, inkább kérdezem és próbálok a válaszaira reflektálni, de sok ember előtt most hízelgően viselkedni nem tudok. Vagyis lehet nem a hízelgés a jó szó erre, kimutatni az érdeklődést publikusan, nem diszkréten.
Másik nagy hibám szerintem, hogy túl sok negatív forgatókönyvön gondolkozom, hogy ez is bukta lehet kapcsolatban, az is, megéri vajon belekezdeni az egészbe. Van, amikor egyértelműen ígéretes tűnik a dolog, mert úgy látom a legtöbb szempontból passzolna, de mikor olyan bizonytalan vagyok, akkor nem lépek és emiatt persze elúszik a lehetőség. Viszont emiatt nem szoktam bánkódni, ha nem, nem, megy tovább az élet, végülis egyedül is elég kényelmes, kiegyensúlyozott életet lehet élni. Emiatt is gondolom, hogy talán nem is lesz az én utam, ha nincs elég motivációm hozzá. Végülis olyan radikálisan valószínűleg úgysem tudnék megváltozni, az alap természetem maradna ilyen visszafogottabb.
Amit elsőnek írtál, az nem hiba. Az emberek nagy része igyekszik a legtökéletesebb énjüket mutatni. Csakhogy azok már nem önmaguk, teljesen más szerepbe bújnak, meg akarnak felelni a randipartnernek. Na ez a hiba, nem az, amit te leírtál.
A másodikat pedig neked kell tudni, érezni. Őszinte vagy magadhoz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!