Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Aki magányos, más is tapasztal magán fizikai tüneteket?
Az előzmények: méltatlan kapcsolatokban bukdácsolás, majd amikor ezek lezárultak, nem tudtam felvenni a tempót az újhullámos, online ismerkedési módszerekkel (Tinder, meg az annál újabbak), így sok kudarcba fulladt próbálkozás után elhatároztam, jó nekem az egyedüllét, úgyis minden jel errefelé terelget. Mára egész megszoktam, heti 5-6 napon nincs is ebből gondom. De a maradék 1-2, pfúúú...
A tünetek: étvágytalanság, állandó hányinger, mintha valami ülne a mellkasomon, letargia, mindennek vége, haszontalan vagyok én. Orvosnál voltam, vérkép, uh és mr alapján megmaradok.
De a kérdés, amiért összegyűltünk: mutathat a magány érzéssel tartósan együttélő ember fizikai panaszokat, szervi okok és valós rosszullét nélkül, pusztán pszichoszomatikusan? Ha igen, mi ennek az oka? A szorongás, vagy esetleg hormonálisan megborul az ember, ha nem kap szeretetet?
33F (mielőtt megrohamoznak privátban, hogy dugunk-e...)
3, fizikai szerencsére nem. Edzek, diétázok (mert hát a piacon vagyok ugye) fizikai egészégem ebből kifolyólag rendben van. Viszont időnként dührohamaim vannak a semmiből... sokáig tartott rájönnöm, hogy mitől lehet, mert egyébként sokat teszek azért, hogy ne érezzem magam magányosnak, elfoglalom magam. Nem is szoktam unatkozni.
Végül erre vezettem vissza...a magányra.
Hormonok + neurotranszmitterek szerintem.
Nekem is vannak tüneteim, csak kicsit másabbak: étvágytalanság mondjuk stimmel, semmi sem esik jól, emellett aludnék sokat, semmi energiám, csak "kornyadok", vonszolom magam, nem tudok rendesen koncentrálni, tompa vagyok, ugyanakkor pöccre indulok, pillanatok alatt felbsz bármi. Olyan, mint a depresszió. Valószínűleg az is. Ugyanilyen korú vagyok, 10+ éve/mindig is egyedül, szóval talán érthető...
Jól elvoltam egyedül, munka, hobbi, gyerekekkel foglalkozás videón, láthatáskor (elváltam)... Néha este nagyon rossz volt elaludni. Periodikus jelölgetés a regisztrált társkeresőkön, egy-egy sikertelen randi, aztán a nagy semmi.
A szex hiány okozott tüneteket, könnyen kijöttem a sodromból, türelmetlen voltam. Kerestem szexkapcsolatot, az még nehezebb volt, mint a sima társkereső, mert az átlagos 40-es férfitest átlagos farokmérettel nem az a kondíció, amire az erre nyitott nők vágynak. Hála Istennek azóta lett párom.
1: Valamilyen viselkedésterapeuta igen, de a pszichológusokkal semerre nem haladtam. Volt, aki azt próbálta nekem beadagolni, hogy biztos meleg vagyok, azért nem érdekelnek a kapcsolatok (úgy ámblokk)...
3: Edzeni én is rendszeresen szoktam, az anyagcseretípusomnak és intoleranciáimnak megfelelő diétát én is követem, nem is igazán unatkozom. De van heti 1-2 este, amikor a világból ki tudnék menekülni ezen érzéseim elől és este nehéz lefoglalni magam (filmezéssel, olvasással esetleg, de az nem köt le).
4: Valóban, a gyorsan felcsesz valami nálam is megvan. Néha magamon is meglepődök, olyan reakciót képes kihozni belőlem egy értetlen ember (persze nem az arcába, kipuffogom magam utána egyedül).
Most hogy a Tinder-t említetted... figyi, lehet a világ legjobb személyisége a tied, de ha nem nézel ki úgy, hogy "megütsz" egy bizonyos "szintet", akkor senki nem húz jobbra. Ott minden pofára megy.
Való életben kell a jó beszélőke. Ha az sincs, hát az szívás. Nem sokkal vagyok idősebb nálad, de én konkrétan belefáradtam az önfejlesztősdibe. Se jó külső, se jó szöveg. Van akinek az ölébe hull minden. Van, aki kemény munkával jut előbbre. Van, aki vért izzadva se ér el eredményt. Az élet egy getzi.
5: Nos igen, a szexkapcsolatokat én sem preferáltam soha, így nem is kerestem, még akkor sem, ha már a fülemen folyt ki a... hormon. Gratulálok a végső sikeredhez! :)
7: Cseréljünk és mindenki jól jár...
8: Ezért nem erőltettem a gyógyszereket soha a lelki nyűgökre. Életem legstresszesebb időszakában bevettem egyetlen szem Eleniumot és szarabbul is voltam, mint előtte. Esetedben a szorongás megszűnése tartós hatás, netán még előfordul időnként?
9: Nem mindenkinek szeretnék tetszeni, hanem annak az egyetlen nőnek, aki alkalmasnak tart arra, hogy összebútorozzon velem tartósan. Az a típus vagyok, aki inkább végigvisz egy életet egyedül pár nélkül, mintsem a partnereket váltogatva szenvedjen azért, mert sosem lehet önmaga - a Tinder pont az utóbbira megy rá, a kifelé rongyrázásra, nem a világom. Duma az van, abban nem kell félteni, a külsőm pedig olyan, amilyen. Valahol mindenkinek van egy párja - az enyém lehet, hogy a pokolban vár majd. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!