Mennyire red flag a lányoknak ha a fiúnak nincsenek barátai, társasága?

mai világban? Már minden red flag ha ne tökéletes a férfi.

Szerintem csak a defektes embereknek nincsenek barátai, már bocs. És nem a százfős társaságról, meg az állandó találkozókról és összejövetelekről beszélek, de mégis miféle életet él az, akinek nincsenek barátai??? Legalább néhány.

Én is home office-ban dolgozom. De pl. a régi barátaink barátai is eljönnek néha hozzánk pl. szalonnát sütni vagy kirándulás miatt itt aludni... stb. és új barátok lesznek. Vagy beiratkoztam már pár tanfolyamra, sportra életemben. A munkatársaimmal sem csak online tartom a kapcsolatot, hanem néha szoktunk sörözni. A gyerekeink barátai szülei közül vagy játszótéri ismeretségek miatt is alakultak már több éves barátságok. Vagy lett jó ismerősöm kórházban fekve. Vagy fél éve egy étteremben mellénk ült egy idősebb házaspár, mert nem volt hely, és olyan jót dumáltunk, s azóta összejárunk néha. Persze igazi bizalmi kapcsolat max. 5-10 emberrel van, de a többieknek is örülök, ha beszélünk, felhívom őket és vica versa, hogy mi van, hogy megy soruk. Hobbim a festés, ez aztán elég introvertált, de van, akikkel évente 1-2x összejárunk, aztán csöndben ülünk a parton és pingálunk, és az is tök jó élmény. Egy éve költöztünk falura végre, már jóban vagyok a szomszédokkal, de ehhez is az kellett, hogy megálljunk az utcán bemutatkozni, aztán újra és újra érdeklődjünk. Szóval én barátságosnak tartom magam, mégsem vagyok szerintem extrovertált, mert túlérzékeny vagyok, és hát a munkám miatt a napom nagy részében egyedül vagyok és nagyon fáraszt, ha sokan vannak körülöttem. Szerintem ha be kellene járnom emberek közé, újra a nagyvárosi nyüzsgésbe, konkrétan belebetegednék (és volt is ilyen szakasza az életemben, mindig volt valami bajom). Pl. Utálom ha néznek, amikor dolgozom, utálom, ha olyanokkal beszélek, akik "belefolynak az aurámba", és szenvedés emberek között lenni, ha épp nincs jó kedvem, mert pluszba úgy érzem, hogy zavarok, míg mások érzelmeit túl könnyen átveszem. De bizonyos mennyiségű szimpatikus ember társaságát meg kifejezetten igénylem, szerintem kell az ember személyiségfejlődéséhez, világlátásához a visszajelzés, kapcsolatok.

#17 de három barátnál nemis kell több :D Én arról beszélek, ha valakinek 0 barátja van és azt mondja kifogásnak, hogy nincs hol barátkozni. Dehogynem van.

Nem véletlen, ha valakinek nincsenek barátai...