Miért ghostingol valaki? Avagy miért nem vagyunk képesek felnőtt módjára viselkedni?

Szerintem ez lenne a felnőttség.

Nagyon komolyan vesszük az online világot, ahol azt sem tudjuk, azzal beszélünk-e, akivel hisszük. És már elvárásaink vannak pár pixellel szemben. Nem tudom, ki hány éves. Én a gyaloglón beszéltem először idegenekkel, és ha valaki annyit írt, hogy mizu, vagy behalt a beszélgetés, kiikszeltem.

Nem tudom, hogy a krónikus online jelenlét vagy a kontroll nélküli közléskényszer miatt hiszik az emberek azt, hogy folyamat mindenről jelentést kell adniuk-kapniuk, de számomra pont ez az idegeneken való görcsölés a gyerekes.

Mit értesz ghostingoláson?

Az már ghostingolás, ha megnézek eg, üzenetet, de csak napokkal később írok vissza?

Amúgy meg azért ghostingolunk, mert van jobb dolgunk is/nem érdekel a másik.

A ghostingolás egyébként élőben is megcsodálhatod: ha egy csóka odamegy egy csajhoz, és dumál neki valamit, de a nő érdektelen iránta, levegőnek nézi.

Az intelligensebb ember megérti, hogy miről van szó, az ostoba meg azt hiszi, hogy a csaj nem hallotta, mit mondott.

Nincs semmi baj a ghostingolással. Engem is ghostingoltak már, és én is ghostingolok másokat. Nem akkor leszek felnőtt, ha számomra full értéktelen embereknek a kedvére teszek!

Az elején még megírtam. Szinte mind q anyázott, átkozódott. Valahogy rákerestek facebookomra is (nem tudták a teljes nevemet), és ott is írogattak. Letiltottam, írt álprofilról.

Volt olyan barom aki még az ismerőseimre, anyámra is ráírt.

(Mennyit leveleztem ezekkel? Max 2 napot. 2 nap után ennyire elmebetegek. )

A ghostingolás jó. Nem zaklatnak.

Arra jó a ghoting, arra sarkall, hogy hanyagoljuk a netes kommunikációt, és élôben beszélgessünk helyette olyanokkal, akiket valóban érdeklünk.

Persze utálatos dolog a ghosting, de rám ez a pozitív hatása van.