Más is érzi úgy hogy egy életkor után már egyszerűen lehetetlen megtalálni az "igazit"?

11-es ez az igazság szerintem is, nem hiába vízválasztó a 30. Akkor már az ember nem "fiatal", nem "ifjúság", teljesen más korosztály vagyunk és aki erre az életkorra nincs párkapcsolatban, házasságban, az valóban nem nagyon válogathat.

Egyik része az embereknek utazgat, hedonizál, vagy épp csak külföldön él, a vallással foglalkozik, extrém sportokkal, vagy munkájában maximalista, de mindenképpen valamivel nagyon el van már foglalva és nem igazán nyitott az ismerkedésre, akár azért mert a múltjában történt ez vagy az vagy egyszerűen érzi azt hogy nem igazán van már hol.

Szerintem bárhogy is csűrjük csavarjuk aki egyedül van az érez egy nagyon komoly űrt magában. Lehet ezt ideig óráig elfeledtetni meg mindenfélével pótolni de semmi sem pótolhatja az igaz szeretet amit adunk/kapunk a szerettünktől, már csak az érintés önmaga, a valakihez való tartozás, az hogy valakit valóban érdeklünk, valakivel együtt megyünk át nehézségéken, illetve valaki akivel megtudjuk osztani az őszinte örömeinket.

Ilyen korban már a testvérekkel ha jó is a kapcsolat mindenki éli a maga életét, a szülők meg már láthatóan idősödtek, nem tudnak már "partnerek" lenni, csak külső szemlélők, de az ő szenvedésük is valahol az ha a gyermeküket "senki sem" szereti. Ez egy szülőnek borzalmas érzés lehet, talán még rosszabb is mint nekünk magunknak akik nem ismerünk mást.

Sajnos ez egy zsákutca nem hiába van annyi öngyilkos, sokszor csak az egyedüli "megoldás", de azzal meg fájdalmat okozunk másoknak ezért egy önző tett, egy bűn, és maximálisan elítélendő.