Miért nem valós fotókkal ismerkednek az emberek a társkeresőn?

" Miért kell hazudni? Hamis fotóval sem fog összejönni a randi, kapcsolat meg még úgyse..."

Ez igaz és tényleg probléma.

Viszont szerintem az ugyanúgy probléma, hogy tárgyiasítva vannak az emberek és te magad is attól teszed az embert relevánssá, hogy hogyan néz ki képeken.

Figyelem, ezzel nem azt mondtam, hogy nem számít a külső!

Nagyon is számít!

Viszont rengeteg olyan ember van, aki nem fotogén, nem tudsz róla jó képet csinálni, de élőben mégis vonzó. Tényleg van ilyen. Például ezért gáz a Tinder is, mert kép alapján húzgálsz jobbra-balra, és rengeteg olyan embert elhúzol balra, aki hagyján hogy élőben amúgy tetszene, de még rohadtul össze is illenétek.

Csak esélyt sem ad senki a másiknak semmire, mert az egyetlen szűrő a külső.

Na most ugye valójában teljesen mindegy hogy ki ronda, átlagos és szép, mert bármelyik is megy fel egy társkereső appra, azokat fogja elhúzkodni, aki számára szép. A ronda, az átlagos, meg a szép is el tudja jobbra húzkodni azt aki szép, ez nem agysebészet nyilván. De például a Tindernek meg a többi társkereső appnak nem az lenne a lényege, hogy ki tud több szép embert jobbra húzgálni, hanem az lenne a lényege, hogy ismerkedj.

A nők különösen rengeteg olyan férfit húzgálnak balra, aki nem ronda, nem is feltétlen átlagos, csak a többi mondjuk 10 jó faszihoz viszonyítva nem kiemelkedően helyes és alfa pasi. És egy csomó olyan ember van, aki egyébként tetszene is ha találkoznál vele, tök jól el tudnál beszélgetni vele, de ez nem történik meg, mert te a felső 10% között halászol. Na most mivel a nők 99%-a ezt teszi, nagyon könnyen kijön a matek, hogy a 99% nem fog a 10% közül pasit fogni magának. És akkor ez a 10% még csak nem is 10%, mert bár lehet jól néz ki, de egy toxic ember például.

Majd panaszkodnak a nők (de a férfiak is), hogy nincs normális partner. Van, csak te nem normális partnert keresel aki tetszik és és normális is, hanem az egyetlen szűrőd az, hogy hogy néz ki. Hát így azért elég nehéz lesz...

Az emberek pedig nyilván nem hülyék, tisztában vannak vele, hogy ilyenek az emberek és ennyi számít, hogy ki hogy néz ki... Ettől persze ez nem helyes lépés és nem megy vele semmire, de ez a jelenség azért van, mert mindenkinek ennyi számít, nem ismerkedni mennek oda az emberek, hanem azon versenyeznek hogy ki tudja a legszebb embert összeszedni magának, mintha az lenne a boldogság origója, hogy ki hogy néz ki.

Egy másik kérdésnél egy faszi belinkelt egy ca. 24 éves csajt, hogy ő egy átlagos csaj... A csajnak konkrétan tökéletes teste volt, egy fehérnemű reklámban szerepelt, tehát modell volt :D nem volt se túl vékony, se elhízva nem volt, szép fenék, szép mellek, szép arc, szabályos fogsor. Ő váltig állította, hogy ez a csaj nem szép, csak átlagos, de elsírta, hogy nem talál magának nőt... Ember, ha a modellek között válogatsz akiket aztán átlagosnak hívsz, úgy elég nehéz lesz...

De a lényeg, hogy ezért sikertelenek a nők és a férfiak is, mert nem ismerkedni mennek ilyen oldalakra az emberek, hanem szép embereket jobbra húzgálni, holott nem ez lenne a lényege az oldalnak....

Erre a kérdésre nincs "jó" válasz. Én egyetértek veled, és ugyanígy gondolkodva vágtam bele a társkereső-használatba. Azt tudni kell, hogy a nem fotogénség tankönyvi esete lehetek kb., fotósoknak sem szokott sikerülni jó képet készíteni rólam. De úgy álltam hozzá, hogy nem "csalok", szóval általam készített szelfi, smink nélkül, mert max csak szemceruzát és szempillaspirált használok, az öltözékem is a mindennapokban szokásos volt. Az eredmény lesújtó volt. Nem erre van igény, hanem igenis az instapozitív képekre, akárhogy panaszkodnak egy-egy személyes találkozás után, hogy őket mennyire átverték... Aki a valóságot mutatja, azzal el sem jutnak randiig, megy balra. Tudomásul vettem, hogy ez van, és egy idő után töröltem magam, bár nem csak emiatt.

Annyi csak a probléma ezzel, hogy az én életem is olyan, mint sokunké, hogy egyáltalán nincs más ismerkedési lehetőségem... Talán sejted, hogy ezt nem mindenki viseli olyan jól. Amikor csak telnek az éveid, és sehol senki, aki egyáltalán szóba jöhet (itt még vonzalomról, összeillésről, egyebekről nem is gondolkodunk, ez tényleg csak annyi, hogy ellenkező nemű, korban passzoló, független legyen), az nagyon nehéz... Én megértem, aki ettől a kilátástalanságtól, elkeseredettségtől vezérelve így próbál javítani a helyzetén. Nyilván tisztában van mindennel... De ha nem csinálja, nem próbálja meg, akkor esélye sincs semmire a világon, nincs randi, nincs interakció potenciális jelölttel, szó szerint semmi. Ez lehet, hogy 50 vagy 60 évesen nem olyan kínzó, de egy huszonéves vagy harmincas embernek?

most vettem észre, hogy valaki 1 perc elteltével ugyanazt a szöveget irta nekem levélben csak más férfi névvel, karakterre pontosan ugyanaz, semmi vessző különbség, az egyik egy idősebb ember fotóval képekkel aki biztosan nem ő, szegény bácsi nem tudom, hogy örülne-e ha látná, hogy valaki ellopta a képeit és éppen társkeresőzik biztosan ujjongana örömében :-)

mik nincsnek?

tényleg már nem lepődők meg semmin se ezek után...

ki hisz kinek, hogy egyáltalán vannak ilyen helyen őszinte emberek?