Egyedülálló anyukák, nektek mik az elvárásaitok a leendő párotokkal szemben?

Nekem is ugyanazok voltak az elvárásaim, mint gyermektelenül, illetve talán annyival több, hogy sokkal nagyobb önállóságot vártam el harmincas anyaként, mint huszonéves egyedülállóként. Nem még egy gyereket akartam egy mamahoteles nagy mamlasz személyében, hanem egy önálló férfit. Párom akkoriban albiban élt, mikor összejöttünk, ez már elég önállónak számított nekem. Intelligens, művelt, figyelmes, jó vele a szex, lehet vele beszélgetni, hasonló az értékrendünk.

Legyen gyereke, de ne akarjon már közöset. Az olyan egyértelmű dolgokat nem mondom, hogy hasonló gondolkodásmód és értékrend, stb. Külsőleg nincs elvárás csak legyen ápolt, igényes magára és a környezetére. Hogy mi a szakmája lényegtelen, csak dolgozzon tisztességesen. Legyen életrevaló és jólelkű, szerintem ez sok mindent magába foglal. Olyan ember, aki apja helyett apja lehet a gyerekemnek, mert özvegy vagyok.