Egyedülálló anyukák, nektek mik az elvárásaitok a leendő párotokkal szemben?

Szeresse úgy a gyerekem mintha a saját apja lenne.

Ha ez nem menne nem egymást keressük.

Mibe fogadunk, hogy az fog ebből kisülni, hogy egy egyedülálló gyermekes nőnek ne legyenek már elvárásai, hiszen minden ilyen nőt a leendő párja fog eltartani.

Nos, nekem ugyan azok az elvárásaim, mint amikor még nem volt gyerekem. Normális, ápolt, legyen munkája ( de nem, nem várom el, hogy saját házzal, autóval rendelkezzen, jelenleg ezekkel én sem rendelkezem), meglegyen köztünk az összhang, hasonló legyen az értékrendje az enyémhez, céltudatos legyen.

2-es vagyok, az utóbbi napokban elszaporodtak az egyedülálló kisgyerekes anyukás kérdések, rosszindulatúan kérdezve.

26 éves vagyok, idővel majd szeretnék, most biztos, hogy nem. Nekem mêg friss a válásom.

1,5 éves volt a kislányom mikor megismertem a férjem.

Mi volt az elvárásom? Hogy a gyerekem hozzám tartozik és ezt fogadja el. Ha nem tudja akkor nincs semmi gond, viszont ha beleáll a dologba akkor az egész élete megváltozik.

Egy év után költöztünk össze, lassan haladtunk. Azóta már eltelt 9 év, ő a lányom édesapja, imádják egymást. Született még egy kislányunk, ugyanúgy szereti őket. Soha nem tett semmilyen különbséget. 1x-2x volt olyan, hogy valaki a kapcsolat első pár évében úgy fejezte ki magát, hogy gyerek nem az igazi gyereke... Akkor teljesen felháborodott és kikérte magának.

Megkönnyítette a dolgokat, hogy a lányom vérszerinti apja le lépett és azóta se került elő.

De természetesen szerettem volna, hogy normális legyen, legyenek közös érdeklődési pontok, humoros legyen, hűséges és ne hazudjon semmiben.

Ugyan nincs gyerekem, de gondolom, hogy ugyanazok az elvárások, kiegészítve azzal, hogy fogadja el a gyereket. Úgy értem, tudomásul kell vennie, hogy a gyerek miatt időben kötöttebb az anyuka.

Ha gyerekes anyuka lennék, akkor valószínűleg apukát keresnék, aki megfelelően tartja is a kapcsolatot a gyerekével.

Semmilyen elvárásom nincs, mivel nem keresek kapcsolatot. Se időm, se kedvem, se energiám. Bízni pedig úgyse fogok még egyszer senkiben. Anélkül meg semmi értelme.

Jobb egyedül, minden szempontból, mint egy rossz vagy közepes kapcsolatban. Aki elég jó ember, hogy ezt feladjam érte, az meg nem engem keres.

Ugyanazok az elvárásaim, mint gyerekek nélkül is voltak. Ne dohányozzon, én sem teszem. Amellett, hogy fogadja el a gyermekeimet, tekintsen engem nőnek és nemcsak anyának.

A gyerekeimen kívül nem szeretnék mást eltartani, így ő se várja ezt el tőlem. Most már több éve egyedül vagyok velük és azt várom, ha véletlen lesz még valaha párom, akkor minden téren (lelkiekben,programokban, stb.) jobb legyen nekünk együtt és fejlődjünk.