Mi volt a leghosszabb pechszériátok, amikor úgy éreztétek, el vagytok ákozva, és nem lett semmi normális?

10 azért az nem vagyok már, már menni is tudok, tehát szerencsére felépülök:)

Mindegyikőtöknek hatalmas kitartást kívánok!

Kérdező nő vagy?

Születésemtől (pontosabban amióta érdekelnek a lányok) mostanáig.

5 év telt el az utolsó hosszú kapcsolatom vége és a párommal való megismerkedés között. Ez alatt az 5 év alatt csak olyan férfiakat ismertem meg, akik elhitették velem, hogy nagyon járni akarnak velem, majd amikor beléjük szerettem, mondták, hogy bocs, de sosem tudnék beléd szeretni, és kidobtak. 3 év alatt volt 4 ilyen, úgyhogy akkor úgy döntöttem, kicsit leállok a pasizással. Majd amikor másfél évig szüneteltem és azt hittem, hogy végre eljött az a srác, akivel tényleg minden jó lehet, ő is ugyanezt csinálta.

Nekem is "aktív" korom kezdetétől mostanáig, azaz ha kb. 15 éves kortól számoljuk, akkor lassan 18 év. Már amennyire azt lehet pechszériának nevezni, hogy mindig annak kellenék, aki nekem nem, annak sosem, aki nekem igen, illetve utóbbiakról gyakran kiderül, hogy nem jókor találkoztunk, már foglaltak (és a társuk és én hasonlítunk egymásra).

16 os, érdekes amit írsz.Főleg a kommented vége, ilyenben sajnos nekem is volt részem..

17, pont a vége miatt gondolom, hogy van benne bőven pech. Én nem voltam jókor jó helyen... Nem olyan különleges csodalények ezek a társak sem, nem "tudnak többet" nálam, csak előbb találkoztak velük. Ha én lettem volna ott helyettük, akkor most nem írogatnék ide, élném az életem velük elégedetten. Ennyin is tud múlni...