Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mennyire probléma az ismerkedés során, ha valaki nem képes boldognak lenni?
Ez nem költői túlzás, sajnos nem vagyok képes boldognak lenni. Persze ez nem azt jelenti, hogy néha ne lenne jobb kedvem, sőt humorom is van (bár ez leginkább cinikus, sötét, morbid), de boldog nem tudok lenni. Egyszerűen képtelen vagyok rá.
Ismerőseim (barátok, kollégák, iskolatársak, rokonok), általában dicsérik az értelmi képességeimet, az intelligenciámat, továbbá mondogatják, hogy a személyiségemmel sincs semmi gond, csak a negativitás. Ezzel viszont nem tudok mit kezdeni, nem tudom "hogyan ne" legyek negatív. A legtöbb pozitivitásra buzdító könyv, amelyet olvastam, nem tűnik többnek, mint egyszerű önámításnak, amit az élet sem igazol. Az élet egyszerűen "szar", és alapból úgy vannak megalkotva a szabályai, hogy ne is lehessen jó.
Illetve még egy második kérdés, mennyire gond, ha valaki sokat gondolkodik az öngyilkosságon (persze ezt nem mondogatja, tehát nem is tudnál róla, és főleg nem él vissza ezzel, nem használja érzelmi zsarolásra, nem demoralizál vele másokat + maga a tett is kulturáltan, másokat nem felzaklató módon történne?)?
Ja, eszembe jutott még valami aztán hagylak fürdeni az önsajnálatban ha neked az kedvező.
Még a gazdag(abba), tőled okosabb, szebb, kedvesebb, sikeresebb emberek is szenvednek időnként valami miatt! Olyasmi nem létezik e Földön, hogy folyamatosan, napi szinten örökké míg él az ember, hogy boldogságban lubickoljon!
Mindenkinek megvan a maga keresztje. Lehet, hogy nem talál megfelelő társat, lehet boldogtalan a házasságában, lehet nem jön össze a kisbaba, lehet a kisbaba szegény betegen születik, lehet meghal a felesége stb. stb.
Nincs garancia az elégedettségre, tökéletes életre senkinek!
Csak valaki erős marad, valaki feláll valaki meg mint te dagonyázik a mocsárban!
Egyedül rajtad múlik, hogy mi lesz veled.
Igazából a rossz szükséges. Ha nem tudnád, hogy mi a rossz nem tudnád értékelni a jót.
Jing jang: A rosszban ott van a jó és a jóban a rossz. A kettő egymás nélkül nem létezik!
Fogalmad nem lenne arról, hogy mi jó ha nem lenne rossz.
De te csak a rosszat nézed. Pedig még fejlődni nem késő, igazából sose az. Ha állandóan azon agyalsz, hogy neked milyen rossz a rossz is jön elő bármilyen formában is. A pszichéd kéne gyógyítani, de te letudod annyival, hogy nincs rá pénz holott több pénzt kereshetsz és annyival, hogy a könyvek nem érnek semmit.
Azért, mert nem hiszel bennük. Te a rosszban hiszel.
Akkor miért csodálkozol, hogy az emberek körülötted negatív személyiségnek tartanak? Lassan kerülni fognak, mert őket is megfertőznéd ha hagynák. Normális, épeszű ember inkább téged zár ki az életéből.
Probléma, főleg olyannak aki ha nem is pozitív de realista. A másikat lehúzod csak. Tedd remdbe magad, szakemberrel kezd pl.
N 31
24.
Érdekelne, hogy hogyan legyen másik személyiségem. Max megjátszani tudnám a vidámkodást, de ezt próbáltam már. Ideig-óráig megy (és iszonyú fárasztó)
25-26
Igen, az is az enyém.
Szakember nem elérhető ebben a régióban. Max fizetős, de arra pedig nem futja.
Azt meg tudod mondani, mi tenne boldoggá?
Vagy egyáltalán mi a boldogság szerinted? Meg tudud fogalmazni?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!