Sok incelnek miért az hozáállása a sikertlenségéhez, hogy minden/mindenki a hibás csak ő nem?

Nekik lehet nem tűnik fel, de valójában mentális betegek.

Aki mentális beteg, azt nem lehet meggyőzni, nem lehet érvelni ellene, nincs igazság a számára, csak az, amit ő annak gondol, a nyilvánvalóan torz szemüvegén keresztül. Nem fogadják jól a kritikát, az ilyen betegek olyan "ideológiák" mentén gondolkodnak, amelyek valójában nem léteznek, bármilyen logikus eszmefuttatás teljesen értelmetlen a számukra, kivéve ha azok párhuzamban vannak azokkal a gondolatokkal, amik az ő fejükben vannak, amik értelemszerűen tévesek.

A szociális életük gyengén integrált, gyakorlatilag szinte nincs is szociális életük, emiatt egyre jobban elkezdenek távolodni a világtól, míg végül teljesen magukra maradnak, megutálják a világot, majd önmagukat is.

Projektálnak, tehát a nőkre kivetítik a gyűlöletüket, holott mindennél jobban vágynak a nők közelségére, a szexre főleg, mivel a gyenge szociális képességeik miatt nem fejlődtek ki náluk azok a skillek, amik kellenek ahhoz, hogy normális kapcsolatokat tudjanak kialakítani a nőkkel, ezért a primitív ösztönök átveszik ezt a szerepet, hiszen az agyuk úgy védekezik a sikertelenség ellen, hogy kompenzál.

Nem együttérzés lesz a nők felé, nem sajnálják őket, sajnálni magukat sajnálják, meg persze gyűlölik is, számukra az, hogy egy nő önmagukért szereti őket valaha is egyszer, elképzelhetetlen. Negatív prekoncepcióik vannak, szinte kivétel nélkül összefüggenek ezek a gondolatok valamilyen formában a nőkkel, ekörül forognak a gondolataik, hiszen ez az egyik legnagyobb hiány az életükben, hogy soha, semelyik nő sem figyel rájuk, nem tartja őket vonzónak. Kialakul egy ördögi kör, nem is tudnak maguktól kilépni ebből, megszakítani sem tudják.

Azért nem változtatnak, mert az agyuk védő mechanizmusa bekapcsol, ergo elhitetik magukkal, és őszinte meggyőződésük, hogy nem ők maguk a hibásak, mert ha ezt elismernék, akkor még az a maradék önbizalmuk (ha van egyáltalán) is összeomlana, és az totális káoszt okozna bennük. Az ilyeneknek nemigen vannak barátaik, a szüleik sem foglalkoztak velük eleget, talán sok mindent megkaptak, de szeretet nem nagyon, vagy esetleg túlféltették őket, az iskolában bántalmazások tömkelegét szenvedték el, főleg lányok részéről, ezért megutálják őket, de az elemi ösztönt nem tudják kiirtani magukból, mert az lehetetlen, ez a nemi vágy.

Összekapcsolják a két kulcsszót, gyűlölet és szex. Ezért sem tudnak kialakítani semmilyen normális szexuális viszonyt egy nővel, a személyiségük megreked egy bizonyos ponton, talán éppen abban a korban, amikor és ahol a legnagyobb bántalmazást szenvedtek el a lányok részéről.

Szexet akarnak, de szeretni azért nem tudnak, mert a fejükben adott egy kép, ez a nők elutasító viselkedése, és maga a szex, a szexet csak, mint élvezeti dolognak fogják fel, de nem érzelmi dolognak, hisz szeretetet nem kaptak soha lánytól, esetleg csak a saját anyjuktól, vagy attól sem. Így nem tudnak bízni senkiben, rögeszmések, a nők megszállottjai. Nagyban összefügg a külsejükkel is, amin lehetne dolgozni, de túl sok energiájukba telne változtatni ezen, és a gyűlöletük, ami egyrészt önmaguk felé irányul, másrészt a nők felé, elszívja a változtatás elől az energiát, így arra már nem marad, csak a gyűlölködésre, mások sértegetésére, és hibáztatására.

Ezeknek az embereknek általában átlagos vagy inkább átlag alatti intelligenciájuk van, ezért sem értik az összefüggéseket, nincs logikájuk, nem értik az ok-okozat összefüggéseket sem, állandóan önigazoló dolgokat próbálnak mások elé tárni, mert nem képesek reálisan látni a helyzetet, vagy nagyon eltúlozzák azt. Elsősorban a problémára fókuszálnak, és nem a probléma megoldására. A segítséget nem fogadják el, inkább maradnak ugyanabban a körben, amit képtelen egyszerűen megszakítani.

Feltehetően fel sem fogják az itt leírtakat, bárki is adjon nekik akár egy konstruktív választ, elutasítóak, ha egy lány nem akar már rögtön az elején szexet, akkor jön a degradálás, a másra mutogatás, a bezzeg a másik jóképű pasi szöveg gyakori ismételgetése. Nem tanulnak a hibáikból, de persze ez azért van, mert fel sem fogják, hogy hibáztak, vagy ha fel is fogják, akkor sem értik, mert az agyuk védőmechanizmusa bekapcsol, így ami szükségszerű és hasznos tanács eljutna éppen az agyukba, az agyuk abban a pillanatban kizárja ezt.

2-es végre kihányhatta magából ugyanazt, mint az incelek. :D

Ez amolyan a vakok között a félszemű a király...

Akkor a #2-es incelgyulolo frocsoges igazsagmorzsai zanzasitva:

A nok az incelek szamara nem torekednek arra, hogy a pozitiv oldalukat mutassak, emiatt az incelek a nok valodi karakterevel konfrontalodnak.

39F incel

5

Tegyül fel, hogy igaz. Tegyük fel.

Akkor miért lenne valódibb valakinek a negatív oldala, mint a pozitív?

Magadat is csak a negatívumaiddel azonosítod?

"Akkor miért lenne valódibb valakinek a negatív oldala, mint a pozitív?"

A valodi oldal az az oldal, amit akkor mutatnak, amikor nincs tetje az adott szemellyel valo interakcionak. Ha az a negativ, akkor az.

39F incel

Ezt csak azok állítják akik az incel (lejárató) kérdéseket teszik fel állandóan, szóval a trollok.

A legtöbbeknek fingjuk nincs a dologról és ha bárki elkezd bármiről normálisan véleményt kifejteni, tényeket felhozni akkor is csak a fröcsögés a válasz.

Pl. ha én most kijelentem, hogy a társkeresés manapság átlagos férfiként igenis rohadt nehéz, szinte lehetetlen, akkor egyből jön az incelezés meg a sok blabla... Pedig ez egy tény és ebben nincs se nőgyülőlet, se semmilyen negatív felhang semmilyen csoporttal szemben.

És igen, a sikertelenséghez vezető legtöbb dolog igenis az embertől független dolgokon múlik.

Nem született elég jóképűnek, elég magasnak, eléggé szociális alkatnak, rossz a családi háttere, nem elég okos, intelligens, hogy mondjuk jó munkája legyen.

Még a szorgalom, a kemény munkára való képesség is öröklött, ahogy a legtöbb dolog ide sorolható az életünkben és az, hogy mit örököltünk, kik a szüleink, hova születtünk, milyen korba stb. ezek pedig a szerencsén múlnak.

És senki ne állítsa nekem, hogy ezelk nem fontosak. 99%-ban ezek határoznak meg minket, erről kár vitázni.

DE!!!

NEM állítom, hogy ne lehetne a legtöbb mindent kihozni a helyzetből é a szar körülmények felhatalmaznának bárkit is arra, hogy mindent ezeknek tudjon be. Viszont vannak emberek akiknek tényleg minimális a mozgástere, és szinte 0-val egyenlőek a lehetőségeik.

ÉS igen, egyetértek azzal is, hogy sokszor azért is van ez mert ők nem tesznek meg mindent a dologért.

Mondjuk tegyük hozzá, hogy egy idő után az ember belefásul a folyamatos sikertelenségbe, a szenvedésbe és már nem marad lelki ereje a legkisebb változtatáshoz sem.

Szóval ezt is figyelembe kell venni.

Valóban, sokaknak lenne lehetősége és kellene hogy legyen még akarata is ahhoz hogy valamit javítson a helyzetén, de őszintén, tegye mindenki a szívére a kezét és mondja azt, hogy mondjuk 15-20 év abszolút sikertelenség után lenne kedve és akaratereje bármin is változtatni.

Én erősen kétlem ezt, valami komoly külső tényező is szükséges lenne, hogy a legtöbb ilyen embert kimozdítsa a jelenlegi helyzetéből.

Érdekes dolog, hogy sok mindenben elismerjük a hátrányos helyzetet és a legtöbb ilyen dologban a társadalom segíti az ilyen embereket. Pl. a mozgássérülteket, a kisebbségek tagjait stb. Ahogy pl. az EU is rengeteg pénzt fektet abba, hogy a kevésbé tehetős tagállamait legalább megközelítőleg az átlagos szintre hozza.

Viszont furcsa módon a párkeresésben sikertelen emberek csak lenézést és megvetést kapnak általában a társadalomtól.

Pedig ha belegondolunk ez egy olyan probléma amely egy csomó másik sokkal durvább problémához vezethet. És ezt nem csak én mondom egyre több helyen olvasni, hogy a legveszélyesebb lény a földön, a sikertelen, lehetőségek és ez által veszteni való nélküli, fiatal férfi. Ez előbb utóbb nagyon súlyos gondokhoz vezet, és most elsősorban nem az anyjuk pincéjében maszturbáló nyugati elhízott férfiakról van szó. Sokkal inkább Ázsia és Afrika bizonyos térségeiből érkező egyénekről, akiknek a száma többszöröse az itteni "incelekének". Persze ők nem nevesítik így magukat, de azért komoly ok arra, hogy elindulnak otthonról tömegesen az, hogy nincs semmilyen lehetőségük, se család, se munka, se normális életkörlméynek és feltételek. Frusztrált, dühös és veszteni való nélküli embertömegek ezek, a számuk ráadásul egyre nő. Ahogy amúgy itt "nyugaton" is. Annyi a különbség, hogy itt el lehet lenni a langyos szarban úszkálva is.

Úgyhogy én most felteszem máshogy a kérdést: Sokaknak miért az a hozáállása, hogy az "incelek" vagy bárki más a sikertlenségének minden/mindenki a hibás csak ők nem?