Miért válogatnak annyira a 30-35 közötti nők? Jönnek teljesen korrekt normális jelentkezők 30-45 közötti teljesen jó megjelenésű igényes férfiak, komoly kapcsolat céljából és mégis úgy tűnik senki se elég jó. Miért?

Elküldtem a 30-ast, és csak utána olvastam a 29-t. Igen, több rugalmasságot! :) Szia.

#32:Ezek valóban nem nagy, hanem a Te szempontodból 'alap' elvárások. Ezek nekem nem elsődlegesek, viszont sok-sok egyéb lényegesebb. Pl hogy megfogjon a személyisége. És ez fontosabb, mint hogy pesti-e mert költözni lehet... és ha kölcsönös a szerelem, akkor fog is. A függetlent se értem, mert lehet egy kiürült házasság, amiből kilép és kész. Az egyetlen szerintem is jogos: a kor, hogy még beleférhessen a gyerek. De visszatérve rád: a Te alapelvárásaiddal mikor/hol/hogyan/milyen aktívan ismerkedsz? És milyen gyakran jön össze személyes randi? Mert ez a műfaj azért olyan, hogy nagy merítés kell.:)

Mert baromi idegesítõ a kommunikációs stílusod. Flegma vagy, arrogáns, mindenkinél jobban tudsz mindent, egyszerûen nem lehet veled beszélgetni. Plusz egy hülye bunkó, azért megnézném a te ráncmentes pofázmányod így, hogy már majdnem negyven vagy. Kérdezel valamit, kapsz rá választ, amihez aztán hozzáköltesz valamit, amit a másik nem is mondott, majd utána ezt úgy tálalod, mintha a másik komplett hülye lenne, és kezdjen el magyarázkodni meg védekezni olyan dolgok miatt, amit még csak nem is gondolt. Senki nem mondta, hogy a saját klónját keresi, de akivel még egy értelmes mondatot sem lehet váltani, az kuka. Nem tudom, mit játszod itt a hülyét, nyilván nem olyan különbségekrõl van szó, hogy az egyiknek a mákostészta a kedvence, a másiknak meg a rántottcsirke, meg más filmeket szeret, az offos. Abból viszont a büdös életben nem lesz kapcsolat, ha az egyik egy konzervatív öltönyös, a másik pink rasztahajú liberális, az egyik sportoló vegán, minden hétvégét hajnaltól a természetben tölt, a másik láncbagós, ki sem lehet robbantani a tv elõl, az egyik min. 3 gyereket akar, a másik egyet sem, az egyik imádja a kutyákat, van neki 3, a másik utálja, fél, allergiás rájuk, az egyik egy belvárosi lakásban a másik kizárólag tanyán képzeli el az életét stb rengeteg ilyen dolog van, amiben egyszerûen nincsenek kompromisszumok, mert az nem kompromisszum, ahol az egyiknek totálisan fel kell adnia az életét egy másik ember miatt. Tizenéves korban, a huszas évek elején elmegy, hogy a másik jól néz ki, sportos mittudomén, lesz is ezekbõl ilyen pár hónapos, max 1-2 éves kapcsolat. De 30 körül, meg amikor családot akarsz alapítani, meg hosszútávra szeretnél társat, akivel jó együtt lenni a mindennapokban, egyfelé haladtok, jó barátod is egyben, ott tök nem elég, hogy szép a szeme, meg van lakása.