Mikor fogom megszokni, hogy társ nélkül ha helyekre megyek, akkor feszengek? Szingli vagyok, voltam és leszek is.

Soha nem volt még párom, a barátaim távolodnak el tőlem a parjaik felé, munkájuk van, stb. Menjek egyedül cukrászdába, menjek egyedül moziba, menjek egyedül gyorsétterembe, menjek egyedül mindenhova. De olyan ciki és nem esik jól. Ráadásul szerelmespárokkal teli helyek ezek.

Pl.: cukrászdában ülök egyedül egy hatszemélyes asztalnál. A négyszemélyes asztalokat elfoglalják a szerelmespárok, vagy akik csak ketten, hárman vannak. Én meg ülök ott a hatszemélyes asztalnál egyedül, aztán bejön egy család, és nem tudnak hova ülni, néznek rám. Én meg kapkodva iszom a jegeskávét meg a sütit olyan gyorsan eszem, hogy félrenyelek. "Jaaaaj ultesd le a családot magadhoz, de jót szórakoztok majd", de senki nem azért van ott, hogy vadidegennel legyen. "Jaaaaaj csapódj oda egy két fős baráti társasághoz", de a mai fiatalok nem ilyen nyitottak, és nem vennék jó néven, ha megkérdezném, hogy bocsi oda ülhetek hozzátok? Ez rohadt gáz.