Van értelme olyan kapcsolatba belekezdeni ahol a nő, számomra ( Érthető módon ) teljesen érdektelen hobbikat szeret? ( Motorozás, airsoft )

Szerintem nem vagy szerelmes sem, mert akkor nem érdekelnének ezek a "hátráltato tényezők" sem.

Úgyhogy akkor ezek szerint ez ennyi volt. Vagy marad a barát zóna.

Hát tesi, ez off.

Nálunk ez egy féléves kapcsolat után derült ki (jött a nyár). Engem se a motorok (elkezdte a jogsit), se a rock zene, se az értelmetlen, semmitmondó sorozatok nem érdekelnek. Kompletten más volt az érdeklődési körünk. Megpróbáltam idomulni, pl. elmentem egy rock fesztiválra, ahol már 23:00kor a szállásunk ágyában feküdtem. Egyszerűen annyira nem érdekelt és olyan tré emberek voltak, hogy maradni se akartam.

Ezen, illetve más okok miatt inkább elengedtük a kapcsolatot (spoiler: azóta sokkal jobban érzem magam).

Szerintem ha már az érdeklődési kör is kompletten más, akkor nem is érdemes ebbe sok energiát belefektetni. Az idomulás felesleges, ne csinálj olyat amit nem szeretsz.

Igen, van.

Úgy viszont nincs, hogy ha te lenézed őt. Mert itt ez a helyzet. Nem az a gond, ha eltérőek az érdeklődési körök, hanem az, ha a két fél között a kölcsönös elfogadás és megbecsülés nincs meg. Márpedig itt pont ez a helyzet. Neked pont, hogy nem érdektelenek a hobbijai, hanem utálod, és lenézed azokat. Meg vele együtt némi megvetést is érzek a nő iránt.

Az a legfőbb probléma, hogy te a személyes sérelmeidet igyekszel kivetíteni másokra. Látsz valamit, és egyből már igyekszel más valamire asszociálni, ami lehet, hogy köszönőviszonyban sincs a valósággal.

Megértem, hogy fáj bátyád elvesztése, és ezúton is fogadd részvétem! De ez nem ok arra, hogy gyűlölj valakit, amiért szeret motorozni. Nem minden motoros száguldozó őrült, mint ahogy autósokból sem mindenki egy vadbarom. A legtöbb szakmában vannak olyan emberek, akik veszélyesek másokra nézve, ez mégsem ok arra, hogy mindenkit utáljunk, aki ahhoz hasonló dolgot végez. Én például egy orvosi műhiba miatt szívtam évekig, mégsem hajtottam el barátnőmet, amikor megtudtam, hogy egészségügyi végzettségű. Eszembe nem jutott volna őt is lenézni, vagy utálni azért, mert valamikor egy másik egyészségügyis elszúrt valamit.

"A fegyverekkel az a problémám hogy faterom külföldön szolgált, visszatért, de elég rossz állapotban."

Azért az idegenlégió, meg az airsoft baromira nem ugyanaz. Az airosft egy hobbi, ahol oké, lehet kisebb sérüléseket szerezni, de nem veszélyesebb, mint a legtöbb sport. Az a baj, hogy apád negatív tapasztalatait vetíted ki egy egyébként tök más dologra. Nem az adott személyt nézel, hanem próbálsz kategorizálni, de azt meg rémesen rosszul csinálod.

"Ha motorozik, akkor nyilván motoros sráccal lenne együtt."

Ez meg egy sztereotípia. Honnan tudod, hogy kivel van együtt szívesen? Honnan tudod, hogy mennyire számít neki, hogy a másik is hasonló legyen?

A legfontosabb a megbecsülés és az elfogadás. Ha el tudod fogadni, hogy a másiknak más a hobbija, akkor egy lépéssel tovább lehet lépni. Ha nem megy, akkor viszont tényleg felesleges erőltetni.

De ha sikerül őt így elfogadni, akkor a következő kérdés, hogy őt zavarja-e, hogy te más hozzáállású vagy? Jól tudná-e érezni magát úgy, hogy te sem nem airsoftozol, sem nem motorozol? Ha igen - mert egyébként miért ne lehetne? -, akkor sok boldogságot. :-) Ha meg nem, akkor tényleg jobb tovább keresni mindkettőtöknek a megfelelő partnert.

Szerintem van, hogy eltérő érdeklődés ellenére a párok jól tudnak együttműködni. De ez nem az a helyzet. Aogy írták: itt túl sok a trauma. Engem is hidegen hagynak a motorok, de nem zavarna, ha párom motorozna. Viszont ha családtagomat veszítettem volna el emiatt, akkor soha nem tudnék ehhez pozitívan állni. Egyébként ez abszolút érthető.

Ne erőltessétek szerintem.