Mekkora esély van arra hogy a magas elvárásokkal rendelkező nők, akik emiatt nem találják meg a párjukat azok harminc negyven év múlva elkeseredett, befordult, pszichésen beteg öregasszonyok lesznek a magány miatt?

Ja persze, egy hazug, mérgező, ki nem elégítő, lagymatag kapcsolatban sokkal jobb lenni... Sokkal jobb házicselédnek lenni, meg gyerekcsősznek, amíg a nagy férfi befutja a húdenagy karrierjét, a nő meg tartsa szépen rendben a közös életüket, addig is tud félrekefélgetni őnagysága. Eltúlzott gondolatok, de értsd: rohadtul lehetsz rosszul egy kapcsolatban, ahonnan nem akarsz kiszállni, mert jaj már nem vagyok fiatal, mi lesz utána veled.... az ilyen ostoba elgondolások miatt.

Mennyi pszichésen beteg szülő is létezik? Ja őket pl. nem látod, mert a négy fal között nyomorítják a gyerekeket.

Azért mert nem akarnak összeállni veled a nők, még nem biztos, hogy nekik lesz rosszabb.

Statisztikai tény, hogy idős korukra sokkal egészségesebbek és boldogabbak az egyedülálló nők, mint a házasok 😅 férfiaknál fordított az arány btw.

Nyilván változni fog ez is generációról generációra, de a jelenlegi öregeknél ez a minta: egyrészt a nők hagyományosan sokkal több munkát voltak kénytelenek tenni a közös életbe, ill. a férfiaknál jól kirajzolódik az is, hogy akinek felesége van, azt van, aki ápolja betegség esetén, míg fordított esetben sokkal kevésbé jellemző historikusan.

#16: Csak fel van cserélődve az ok-okozat.

Az is igaz, amit mondtál, a korábbi generációknál még házias, normális asszonyok voltak.

De a valóság inkább az, hogy azok a nők, akik életvitelszerűen élik a Szex és New York-os életüket a KSH felső 20-30%-nyi jövedelmi decilisekbe tartoznak bele. Ilyen életszínvonal mellett egy férfi is boldog lenne, a nőnek pedig ráadásul - főleg ha még fiatal is - csomó mindenre nem kell költenie, mert meghívják a férfiak. Ráadásul a szexet bármikor megkapják, mint egy fáról leszedett cseresznyét. Nem akarnak elköteleződni érthető okokból. Ők döntik el, hogy aznap este ráérnek-e Ádámnak, Gábornak vagy Endrének és ezek az úriemberek sorban állnak. Ha valamelyik nemet mond, akkor beáll helyette örömmel más. És persze kit érdekel, hogy némelyik otthon csalja az asszonyt? Úgyis csak arra kell. Élő vibrinek.

Ezzel szemben a férfiak önállóbb, függetlenebb és igénytelenebb (fogyasztói társadalmas értelemben) lények, akik ha karriert építenek azt többnyire a nőknek való imponálás miatt teszik. Persze másoknak is, de a nő a hab a tortán. Akár azok, akiket megkaphat, akár az az egy különleges, akire jogosulttá válik, mert eléri a szintjét. Tehát az élete nem csak odáig taposómalom, amíg eléri ezt a szintet, hanem utána folyamatosan, mert a nő bármikor kisétálhat az életéből.

Szóval paradox módon minél csóróbb és szerencsétlenebb egy férfi, annál nagyobb igénye és szüksége lenne női társra, de annál többet kellene belerakni az életébe százalékos értelemben.

Míg egy 800 ezret kereső valakinek, aki a szüleitől lakást kapott elég ha a fizetése 10%-át rákölti minden hónapban a kapcsolatra, addig aki 200 ezret keres és saját lakása sincs félre sem tud tenni, ha párkapcsolatban van.

Tehát maradnak azok, akik megengedhetik maguknak a sugar daddy életformát, őket viszont nem ápolja senki, maximum a személyzet, mégis köszönik szépen, jól elvannak Timikével, Andikával, stb.

Persze a woke kultúrában a nők az istenek, a férfiak minden rossznak okozói. Ja meg a múltban is annyira de annyira rossz volt a nőknek, a férfiaknak meg annyira jó!

Ha van isten, akkor ez a szellemi őrület ami megbuktatja a nyugati civilizációt, a normális embereket megvédi!