Azok a férfiak akik sikertelenek miért adják fel első visszautasítás után? Miért nem küzdenek?

Mert azért van bennük némi méltóság,ezért nem próbálkoznak tovább olyan nőnél akinek nem kellenek. Legalábbis én így vagyok vele. Lehet hogy hogy van ilyen eset hogy a nő végül beadja a derekát egy neki nem tetsző férfinak mert kapuzárási pánikja van,gyereket akar,amúgy jó parti a csávó stb, de ki akar egy olyan nővel ágyba bújni aki minden együttlétkor máshol van fejben,másra gondol...

Ennek így nincs értelme.

Nem kéne ennyire fekete-fehéren látni a világot. A kérdező pont ugyanúgy sablonokban gondolkodik, mint az általa megvetett feministák.

A problémák gyökere a kollektivista gondolkodás,ami egy kalap alá veszi az embereket. Miközben külön egyének vannak, ahol minden eset más és más.

Nyilván túlzás és hülyeség az a szélsőséges álláspont, hogy a visszautasítás után próbálkozni erőszak. Viszont ugyanilyen butaság azt gondolni, hogy a végtelenségig tartó próbálkozás valami romantikus dolog volna és a férfiak esetében ez célravezető lenne.

Ha valaki nem érti meg, hogy a másik nem vevő rá, az az esetek többségében nem fog megváltozni a további nyomulástól, persze megtörténhet néhány esetben,de nem ez a jellemző. Van olyan nő,akinél imponál az ilyesmi,de sokaknál nem. Aki többszöri visszautasítás után is megy a nő után, azt önmagában még nem nevezném erőszaknak, de adott esetben akár odáig is fajulhat, hogy zaklatja a másikat. Sztem néhány visszautasítás után még lehet próbálkozni, de ha pl. a nő egyértelműen kijelenti,h nem akarja többé őt látni, és ennek ellenére újra meg újra megjelenik,az már kimeríti a zaklatás fogalmát.

Nem lehet ki harcolni a vonzalmat..

Ami tortenhetet szerintem :

A no varta a szep herceget aranyban jo fizetessel de nem akart jonni , megunta a varakozast a jolet hianyat és megadta magat a jol kereso ám de rut férfinak a kényelem és a biztonság érdekében.