Hol tudnék negyven felett ismerkedni?

#20:

Oké igazad van, de azt nem vetted figyelembe hogy sokan elválnak 40 éves koruk körül. Nem azért válnak mert ez a hobbijuk. Sokan toxikus, néha bántalmazó kapcsolatból, esetleg alkoholistáktól menekülnek (művelt emberek is lehetnek ilyenek). Úgyhogy néha rákényszerülnek az emberek 40 éves kor felett is a társkeresésre, akár erre van kitalálva az ember akár nem.

21. Értem, ez igaz. Sajnos a lényegen akkor sem változtat. A házasság egy nagyon kemény vállalkozás, azt vettem észre itt a történelem ismétli önmagát. Én anno úgy választottam(ez is szempont volt hogy pontosan fogalmazzak) hogy erősen figyelembe vettem hogy a feleségem milyen családból jött. Még így is kísértetiesen követi az otthon látott mintát. Szerintem nem meglepetés hogy egy férfi alkoholista lesz, esetleg szélhámos, lusta, haszontalan. Persze jöhetnek körülmények amik megváltoztatják, de szerintem igazából senki sem változik 180 fokot.

Én arra jöttem rá, hogy az emberek önmaguknak is végighazudják az életüket. Aki ki akar törni, az vallja be önmagának is hogy hibázott itt, hibázott. Gyenge volt itt, gyenge volt ott. Ezzel ellentétben ma arról szól a világ, hogy önmagunkat a világ tetejére helyezzük, ez meg hamis önértékelést eredményez.

Megmondom őszintén az írásaid olvasva hogy teljesen normálisnak tűnsz, szomorú hogy számodra (is) ilyen nehéz találni egy normális társat. Egyébként az is tény, hogy a kincset ki kell ásni a föld alól. ;)

#22:

Én nem váltam el, mert soha nem is mentem férjhez! :)

Csak van bennem annyi empátia, hogy tudom, sokan kénytelenek társat keresni 40 felett is (válás után) ha nem szeretnek egyedül lenni.

Velem az a baj, hogy én jól elvagyok egyedül is, bár néha nekem is hiányzik egy társ, mert mégiscsak társas lény ez ember.

De sajnos már én is "lejöttem a falvédőről", ahogy ezt mondani szokták. Látom mi megy a világban társadalmi szinten, hogy zajlik a párkeresés, mi van utána, milyenek a házasságok (nem az amit kitesznek a kirakatba), milyen környezetben nőnek fel a gyerekek milyen mintákat kapnak stb, stb.

Én inkább hagyom a fenébe az egészet (már amúgy is öreg vagyok), nem keresek társat. :)

23. Én házas vagyok, de azt tudom hogy rengeteg energiát kell bele tenni, és rengeteg lemondással jár. Akik ezeket nem tudják hozni, ott jönnek majd a feszültségek. A házasság nem önmagadról és nem a szerelemről, a gondtalanságról, a 0-24-ben zajló szexről szól. Nem az utazásokról, a filmezésekről, a hempergésről. Sokan pályát tévesztenek, mert valami hollywoodi-i giccsparádét képzelnek el. Ők a kirakat házasok, de a szőnyeg alatt már sok a kosz.

A házasság már egy közös vállalkozás, gyerek, felépíteni egy erős alapot amin ez az egész meg tud állni. Emberileg meg nagyfokú alkalmazkodó képesség.

Akkor nézd meg mi az elvárás az egyén szintjéről: nézzen ki brutálisan jól, rengeteget lehessen szexelni vele, éves szinten 20 utazás, a kaját rendelni kelljen, dolgozni csak minimálisan, maradjon meg a szabadság, a szabadidő. Igen, legyen minden nap szuper izgalmas!

Hát ez nem a házasság, ez inkább a kötetlen kapcsolatokra jellemző. Pont ezért van ennyi félrelépés mindkét fél részéről.

Ami még tény, a párosítások nagyon rosszak! Általában van egy ragaszkodó normális fél, és van egy aki csak kihasználja a másikat. Ez piszkosul általános felállás.

#24:

Amikről írsz azok olyan témák amiről regényt lehetne írni!

Egocentrikus világ (nekem "ez" jár gondolkodásmód), egekben lévő ingerküszöb (kinézet, szex, anyagiak stb), mások kihasználása valamilyen szempontból és így jobb pozícióba kerülni az élet bármely területén (szex, anyagiak, lakhatás, munka, beülni a "készbe" stb). adok-kapok egyensúlyának hiánya stb,stb,stb.......

"Hol tudnék negyven felett ismerkedni?

(#randi #ismerkedés #nő)"

Itt nálam privátban :).