Hol tudnék negyven felett ismerkedni?

#9:

Még mindig csak a nagyon szép nők tetszenek?

Mert akkor ez így nehéz lesz.

Én is keresnék, én is 40 feletti férfi vagyok.

Igaz én csak barátság extrákkal kapcsolatra.

17. Én negyvenes házas férfi létemre ha elválnék, én sem szeretnék már új kapcsolatot. Ami ma megy ez már nem emberi, ez csak gépies válogatás paraméterek alapján, maga az ember már nem számít. Régen rossz amikor először szex, ha az jó akkor majd mehet valami felszínes ismerkedés. A párkeresés nem az emberi tulajdonságok mentén történik, hanem 1-2 fotó, insta meg fb profil alapján. Nagy kamu hogy a belső értékek mennyire fontosak! Azok már csak hab a tortán. Nem is tudnám kiemelni melyik része taszít jobban ennek a lélektelen húspiacnak. Én még emberből vagyok, nekem fontos hogy a valóságban megtetsszen egy nő, kialakul egy kémia, egy vozalom. Gyermeki izgalommal várjam hogy találkozzunk. Nem, egyáltalán nem a szex vonz, hanem maga a személy. Nálam a szex a hab a tortán.

Persze azt mondják hogy nincs az embereknek semmire sem ideje. Hát én pont ezért maradnék egyedül, én egy fotó és 3 levél után nem szeretnék párkapcsolat miatt találkozni senkivel, vagyis senkikkel futószalagon. Ő nem ismer, én sem őt. A "randi" meg inkább kínos lenne, férfi létemre a csók is kizárt lenne, nekem a fizikai vonzalom még nem ér csókot. Nem vagyok kompatibilis ezzel az eszetlenül a ködbe rohanó élvhajhász világgal. Emiatt sem szeretné újra párkapcsolatot. Én házas vagyok, tettem egy esküt, hű vagyok ehhez. Ha elbuknám, én már nem lennék képes egy új világot felépíteni valaki mással, és nem is szeretném.

40-es nőként is baromi nehéz. A tendencia mondhatni ugyanaz, mint amit a férfiak látnak. Aki korban hozzám illik, az házas vagy elvált gyerekkel, de kb láthatatlan is vagyok számukra. Érdekesség, hogy sokan megemlítik, mi az amire vágynak belső tulajdonságokat illetően. (saját gondolatok, magabiztosság...stb stb...) Aztán ha meg véletlenül a nő tényleg erősebb jellemmel rendelkezik, már nem érzik magukat férfinak.

Külsőségek tekintetében is nagy az elvárás és egy fiatalabb csajszi biztosan előnyt élvez.

Nem a férfiakat akarom szidni, eszemben sincs. Csak arra világítok rá, hogy mindkét félnek nehéz. Az ember már tényleg rááll az egyedülállók életmódjára és ahogy telnek az évek, egyre nehezebben viselném el én is mások hülyeségeit. Néha sanyargatom magam, de igazából el kell ismernem, jó így. Sajnos ezt a szerelemlottót borzasztó nehéz megnyerni.

19. Nem erre vagyunk kitalálva. A párválasztás a tízen éves kortól a húszon éves korig tart. Az hogy ma ezt nem veszik figyelembe, az nem számít. Egy negyvenes nő már másra van kalibrálva, neki elvileg már a gyerekekkel kellene foglalkoznia. Miért kellene egy negyvenes nőnek tip-top-nak kinézni, miért kellene 20 éves lányokkal versengenie? Amit elvárnak a párkeresésben, azt már réges régen a férjüknek kellene megadni. Aztán miért várnak el tip-top 40-es férfit, aki még 20 éves külsővel és gondolkodásmóddal, életvitellel rendelkezik? Hol van az leírva hogy a 40-es generációnak csak szórakozni, öltözködni, utazgatni, borozgatni kell? Oké én házas vagyok, de azt tapasztaltam magamon, hogy ezeket már otthagytam valahol a 30-as éveim közepén. Ma már a családnak és a hobbijaimnak élek, és ez így van jól. Természetellenes lenne ha nekem megint pózolgatni, páváskodni kellene. Randizgatni sem lenne már kedvem, meg van a kialakult, kifort személyiségem, révbe értem az élet összes területén. Ma már "csak" ezeket élvezem. Egyébként teljesen aktív vagyok minden téren, de ez az ismerkedősdi nem vonzana már.

Egyébként a 40-es generáció is áldozata ennek a torz világnak!