Nem lenne jobb gazdaságilag is, ha végre felvállalnák az emberek (főleg a nők) a valódi természetüket?

Évszázadokon át etették a férfiakat azzal a dumával, hogy nekik nem kell szépnek lenni, a nők nem vizuális típusok, másképp működnek, stb.

A társadalmi berendezkedés olyan feladatokat állított számukra, mikor már meghaladtuk a mamutvadászos időszakot, hogy a butábbak erővel, az okosabbak ésszel meg tudták oldani. Mindenki a saját szintjén, megvoltak a kasztok.

A nők megdöntötték ezt a rendszert, mert korlátok közé szorította őket, nem lehettek igazán önmaguk, mert azért társadalmi megvetés és büntetés járt.

Azóta viszont a tojás fehérje ugyanúgy kölönvált a sárgájától a nagy szabadságban abban az értelemben, hogy a nők egy része kezdi felfedezni, hogy karrier ide, diploma oda, még mindig jó az, ha van egy sugar daddy a háta mögött, aki hátszelet biztosít. A hagyományos evolúciós dolgok nem csak jobbágy szinten, házicseléd vs. iszákos vakkomondor szerepben érvényesülhetnek. Csak hát sok az eszkimó, kevés a fóka ebben a versenyszámban.

És van, aki annyira a külső vonzalmat keresi, hogy bármilyen drogos, nőverő trógerrel összejön, csak mert jó pasi. Illetve aki vadidegeneknek odaadja magát, csak mert ő is viselkedhet pasisan.

Nem lenne jobb, ha már gyerekkorban nem kamuznánk, mint a Mikulás és a Jézuska esetében, így mindenki a külsejének megfelelően orientálódhatna, hogy a vonzalmi skálán hol foglal helyet és már idejekorán felkészül, hogy mire számíthat az élettől?

GDP-ben mérhető lenne a fellendülés.

Vagy azért nem ez csinálják, mert akkor az még jobban háttérbe szorítaná a nőket, akiket így is kvótákkal akarnak előre tolni, mert anélkül önmaguktól nem elég rátermettek, hogy őket vegyék fel 1-1 pozícióra férfi helyett?

És mivel a férfi értéktelen a mai világban, az átlagos férfiak életen át tartó sikertelensége nem nagy áldozat azért, hogy az új társadalmi rendszer felépüljön?