Az incelek miért sajnáltatják magukat ahelyett hogy tennének valamit a kinézetük változtatására?

Szerintem ez a kérdés így provokatív, és inkább alázza ezeket az embereket.

Nem tudhatjuk az okokat. És ugyanezt a kérdést az önsajnáltató nőkre is át lehet amúgy vezetni.

Sokszor ez egyébként nem önsajnálat, hanem az illető csalódik az emberekben. Nem ő az, aki nem felelt meg, hanem a másik volt önző, vagy kapcsolatra alkalmatlan.

A ronda arcodon és magasságodon semmi nem segít. Ha mindent kimaxolsz az életben, akkor is ott leszel jómódú, higiénikus és igényes, izmos, szépen öltözött ronda és/vagy alacsony férfiként, akihez ugyanúgy nem fog vonzódni a legtöbb nő.

Ide is szoktak kiírni néha kérdéseket (párnaponta, hetente) olyan férfiak, akik kimaxoltak minden ilyet, de még így sem vonzódnak hozzájuk a nők.

Előbb-utóbb rájössz, hogy a legtöbb minden, a legalapabb dolgok, amik számítanak a tetszésben a nőknek, azok már férfiként eldőltek a születésed, vagy a fogantatásod pillanatában.

Nem, egyáltalán nem biztos, hogy ki lehet törni. Számodra természetes, hogy regisztrálsz egy társkeresőre, és perceken belül jönnek az ajánlatok. Ha szar képet töltesz fel, akkor is. Ha nem töltesz fel képet, akkor is. Sőt, talán nem is kell regisztránod társkeresőre, mert időnként megkörnyékeznek fiúk, férfiak.

Férfiaknál ez nem így megy. A társkeresőn írsz intelligens bemutatkozást, töltesz fel kulturált fotót, de a kutya nem fog rád írni. Ha te írsz, sokszor választ sem kapsz, szerencsésebb esetben "más az elképzelésem". Ez azért fel tudja őrölni az embert egy idő után. Abban egyetértünk, hogy a nyavalygás nem segít.