Tényleg ennyire kihalt lenne a személyes ismerkedés?

Nem tudom hogy csak én járok-e rossz körökben, de nem voltam fültanúja egyetlen ismerkedős megszólításnak sem az utóbbi nem is tudom már hány évben.

Sokszor hallom a tippet hogy "Szólíts meg csajokat tömegközlekedésen/könyvtárban/utcán/stb", de még sosem láttam ezt korábban sehol a gyakorlatban.

Előfordulhat, hogy csak nekem vannak rossz előfeltételezéseim, de ha valaki leszólít a városban, nekem kapásból az első gondolatom hogy pénzt akar tőlem.

Általában semmi interakció nincs az emberek között ezeken a helyeken, nagy a csönd, ha meg is szólítanék egy lányt, úgy érzem a "szoba" hangulata annyira hűvös, hogy a lány reflexből csak menekülni akarna az interakcióból.

Úgy gondolom az embereknek sokkal több érdeklődési köre és életstílusa van manapság mint korábban valaha. Ha valaki meg is szólítana és szimpatikus is lenne, nem biztos hogy egy két perces small talk után kiderülne a másikról annyi hogy tényleg megfogalmazódjon az érdeklődés és folytatódjon a beszélgetés neten.

Egyetemre járok, kábé fele-fele eloszlásban vannak a srácok és a csajok a karunkon, de semmi jelét nem látom az ismerkedésnek, kapcsolatoknak. Akinek korábbról volt párja annak most is van, akinek nem volt, annak azóta sincs. Nem látni egyetlen kézenfogva sétáló párt, egy nyilvános puszit, semmit.

Mindenki munkaorientált, karriert épít. Ha el is járok szaktársakkal vagy volt osztálytársakkal valahova, mindenki kicsit olyan óvatos, felszínes, nem akar kilógni a sorból, úgyhogy leminimalizálja a személyiségét egy alapértelmezett udvariasságra. A Covid okozta szociális leépülés keze is benne lehet a dologban, nem tudom.

Randi alkalmazásokkal még nincs tapasztalatom, de idővel kicsit úgy érzem mint szükséges rosszt amit lehet hogy érdemes kipróbálni.

Mit gondoltok?

Ti hogyan észlelitek ezeket a dolgokat a mindennapokban?

22/F