Férfiak! Ti lusták vagytok csajozni?

Nem lusta, ha lenne értelme tenném. DE mivel csak visszautasítást, megalázást, kinevetést kaptam mindig, meguntam. Kiábrándultam.

Feleslegesen nem teszek olyan dologba energiát, ami csak lehúz.

Nem vagyok, lusta, de nem is csajozok.

Jelenleg járok egy lánnyal.

Lusta? Lehet.

De inkább úgy mondanám, hogy nem kérek a megalázásból, főleg nem úgy hogy önként és dalolva megyek bele ilyen szituációkba. Na azt már nem.

Nem hiányzik, hogy random kis pitsák a lehető legundorítóbb módon alázzanak meg, akár mások előtt, nyilvánosan csak azért mert nem születtem éppen egy "nagymenő", extrém jóképű csávónak.

Még a legintelligensebb nők is borzasztó felszínesek tudnak lenni, de persze ez nem feltétlenül az ő hibájuk elvégre a természet így alkotta meg az embert. Bizonyos férfiak felé csak és kizárólag elvárosok bizonyos férfiak felé meg minden téren csak engedmények tartoznak. Attól függ az illető hogy néz ki mennyi pénze, milyen dumája van, de ebbe most nem megyek bele.

A lényeg, hogy sokan azt felejtik el, valójában nincs olyan hogy "csajozás". Férfiként te nem "csajozol", te nem "hódítasz" hanem engedélyt majd később engedményeket kapsz. Vagy nem.

Ennyi, ha a nő megadja a rajtengedélyt akkor sikeres lehetsz, persze ez nem garantált még így sem, viszont ha nem ad engedélyt akkor mész tovább és próbálkozol másnál vagy feladod és leszarod a dolgot.

Nincs olyan hogy te "összeszedtél" XY csajt, valójában azok a nők adtak engedélyt neked arra, hogy "összeszedd" őket.

Szóval igazából amit mondani szeretnék ezzel kapcsolatban az az, hogy szerintem ennek az egész ismerkedésnek kölcsönösnek kellene lennie. Tehát én, mint férfi szeretném megismerni őt, mint nőt és ő neki mint nőnek ugyanúgy akarnia kell engem megismernie.

Ellenkező esetben értelmetlen a dolog. Az egész "csajozás" dolog pedig úgy hangzik, hogy nekem kellene tepernem, meg szar helyzetbe hoznom magam egy olyan emberért aki valójában nem kíváncsi rám.

Miért csináljam akkor ezt az egészet?

Ha őt nem érdeklem én miért erőlködjek miért akarjak mindenáron a kegyeibe férkőzni?

Ezért baromság amikor sokan azt írják, hogy "meg kell küzdeni a nőért", meg ő is milyen sokat tett azért, hogy vele legyen álmai asszonya.

De ennek van értelme? Ez mennyire egyoldalú kapcsolat már. Férfiként dolgozzam ki a belem azért, hogy egy olyan nő legyen mellettem aki egyébként nem biztos, hogy önmagamért velem akarna lenni és simán választana bárki mást is akar.

Én hiszek abban is, hogy van olyan, hogy a két fél kölcsönösen feltételek nélkül érdeklődik a másik iránt, viszont a probléma az, hogy irántam senki nem érdeklődik, egyetlen nő sem.

Innéttől kezdve én ezt elfogadom és nem akarom magamat másokra erőltetni. Ha nem, akkor nem. Illetve még azt is hozzátenném, hogy egyre kevésbé érdekel a dolog. Egyre kevésbé érdekel bármelyik "nő" is, a legtöbb 99%-uk szerintem abszolút nem érdekes, nem lenne kedvem velük időt tölteni és hosszú távon csak rohadtul idegesít mindegyik.

Nem vagyok lusta. Eleg nagy veszteskent vagtam bele es rengeteget fejlodtem. Magamat is jobban megismertem, masoktol is rengeteget tanultam es megszabadultam kozben egy csomo felesleges szorongastol es rajottem, hogy nyugodtan elkuldhetek a picsaba masokat, ha nagyon nem tetszik a viselkedesuk. Ha nem eroltettem volna, akkor meg mindig szoronganek idegenek tarsasagaban. Mondjuk en eleg nagy hatranybol is indultam azzal, hogy szarul szocializalodtam gyerekkoromban, meg teli voltam kisebbsegi komplexussal es testkepzavarral.

El nem tudom kepzelni, hogy akik nagyjabol "oke" helyzetbol vaghatnanak bele az ismerkedesbe, azok miert ilyen kis torekeny tulipanlelkuek.

Az utóbbi 5 évben 32 nőhöz mentem oda, különböző formában és stílusban.

De mindegyik elutasított.

Nem vagyok lusta, egyszerűen elegem lett az elutasításból és olykor a megaláztatástól.

Utolsó, ez a jó hozzáállás. Hogyan lehetne megalázni valakit, aki nem elvenni akar, csak szabadon kifejezi önmagát? Max. nem vevő rá a másik és akkor mi van?

5 év alatt 32 db kezdeményezés meg kb. semmi.