A fiatalkori (25-30 éves kortól) férfi kopaszodás rossz genetikát sugároz, ezáltal könnyű visszautasításra ad lehetőséget?

"A hajnak semmilyen praktikus szerepe nincs jelenleg."

"de ezek csak esztétikai hibák"

Már hogyne lenne szerepe. Konkrétan a KÜLSŐ megjelenésünkben tölt be ÓRIÁSI szerepet! A kopaszság a legtöbb embernél a külső jelentős romlását eredményezi, hisz nagyon kevés az olya nember akinek valóban jól áll a tar fej az olyan meg főleg nagyon ritka akinek jobban áll a kopasz fej, mint ha lenne haja.

A rossz külső ugyebár nehezíti a társkeresést.

Ergo ez egy hatalmas hátrány, lehet hogy valaki emiatt nem fog tudni soha társat találni maga mellé és nem lesznek gyerekei sem.

Nyilván nem feltétlenül közvetlenül a kopaszodás okozza majd a porblémát, lehet az ebből kiinduló önértékelési, testkép zavarok majd a továbbfejlődő depresszió, teljes önbizalomvesztés és mindezekből következő akár kóros elmeállapot miatt.

Szóval a kopaszodás egyértelműen rossz genetikára utal, amely jelentősen megnehezíti azt, hogy valakinek utódai szülessenek. És ezt ne tagadjuk már...

A durva az, hogy mindig azok hangoztatják nagy vehemenciával, hogy semmi gond nincs a kopaszodással, akiket ez egyáltalán nem érint, vagy mondjuk nőként soha nem adnának esélyt sem egy kopaszodó férfinak.

Tudod ez a tipikus szituáció:

- nem baj ha valaki kopaszodik, nem néz ettől még ki rosszul!

- akkor te adnál esélyt egy kopaszodó férfinak? Járnál egy ilyennel?

- Ja én nem, de valaki biztosan...

A külső a legfontosabb társkeresésnél mivel jelentős mértékben utal arra, hogy az illetőnek milyen a genetikai háttere. És sajnos az emberi fajra jellemző, hogy a külső esztétikum minden mást felülír, illetve vegyük még hozzá a jellemző holdudvar hatást is. Magyarán egy szép emberről automatikusan azt gondoljuk, hogy akkor az egészséges, jó géneket hordoz, biztosan intelligens és megbízható, jó szülő lenne stb. ezért fogunk hozzá vonzódni.

"Már hogyne lenne szerepe. Konkrétan a KÜLSŐ megjelenésünkben tölt be ÓRIÁSI szerepet! A kopaszság a legtöbb embernél a külső jelentős romlását eredményez"

Ez igaz. De a kérdés rossz genetikai tulajdonságokról szólt. Ha nagyon nekiállsz szőrözni minden emberen, akkor a legszebb modellen is lesznek olyan dolgok, amik eltérnek a számodra ideálistól. Túl messze ülnek a szemei egymástól, túl nagy az orra, furán állnak a fülei, stb. De ezeket mégis ki venné genetikai hibának?

"Szóval a kopaszodás egyértelműen rossz genetikára utal, amely jelentősen megnehezíti azt, hogy valakinek utódai szülessenek. És ezt ne tagadjuk már..."

Ha ez így lenne, akkor lényegében kiszelektálódtak volna az évezredek alatt a kopaszodásra hajlamos emberek, hiszen nem születtek volna utódai. A valóság az, hogy a gyermekvállalásnál ezerszer fontosabb dolgok jönnek a képbe, mint az, hogy mennyi és milyen haja van valakinek.

Sőt tovább megyek: a legtöbb ember, aki szeretne gyereket, már túl lesz a gyermekvállaláson, mire a kopaszodása igazán látványos lesz. Nem fogok kutatást végezni a témában, de a késő 20-as, korai 30-as ismerőseim közül azért elég sok kopasznak vagy kopaszodónak van gyereke. :)

"A durva az, hogy mindig azok hangoztatják nagy vehemenciával, hogy semmi gond nincs a kopaszodással, akiket ez egyáltalán nem érint"

Érint, férfi vagyok, nyilván esztétikailag a legtöbb esetben ez nem egy pozitív változás, de közel sem olyan kereszt, amilyennek sokak szeretik beállítani.

"A külső a legfontosabb társkeresésnél mivel jelentős mértékben utal arra, hogy az illetőnek milyen a genetikai háttere."

Tökre érdekelne, hogy egy orvos vagy valami kapcsolódó tudományághoz értő ember mit mondana erre. A kopaszodás genetikai hiba lenne? Szerintem egyértelműen nem, ez egy öröklődő tulajdonság, egy hajlam. Ha egy férfinak "férfiatlan", magas hangja van, az sem genetikai hiba és szintén nem pozitív. Vagy ha valaki kicsit alacsonyabb az átlagmagasságnál, az sem genetikai hiba, pedig szintén befolyásolja a párválasztást.

Lehet genetika is, de inkább evolúció. Eleinte védte a fajbőrt a naptól, hidegtől, segítette az álcázást.

De idővel eltűnik, mint a köröm, szemfog, lábujjak, esetleg a vakbél. Sok idővel.