Miért élsz párkapcsolatban?

Nekem alapvetoen jo a kapcsolatom, szoval ezert. Egyebkent szivesen elnek egyedul, mert szeretem a szabadsagot, es anyagilag sem fuggok a paromtol, az enyem a lakas amiben elunk, de nem ad ra indokot a parom, hogy csak amiatt kirakjam, mert neha jo lenne ugy itthon lenni, hogy senki nem bsztat azert, mert szetszorom a lakasban a cuccaim es tarsai :D Unalomuzesre van egy rakas hobbim, amikkel elvagyok es barataim is vannak, soha nem unatkoztam szinglikent, a parkapcsolatom(tobbes szamban, exeket is beleszamitva) azert lett, mert ha bejon valaki, akkor vele szeretnek lenni es altalaban teszek erte valamit, hogy eszrevegyen a masik, ilyenkor nem tudok csak ulni a seggemen, de ha epp nem volt olyan szemely, aki erdekeljen, akkor halal jol elvoltam egyedul a dolgaimmal, nem volt szokasom soha csak ugy ismerkedni barkivel, hatha valaki jo lesz.

Egyebkent mar maga a szakitas egy nehez dolog, nem feltetlenul attol fel valaki, hogy utana mi lesz szerintem. Hacsak nem hirtelen felindulasbol csinalod, mert vegleg elszakadt a cerna, akkor nehez felhozni a temat eleve, mert tudod, hogy ott lesz egy kellemetlen beszelgetes, a masik szinte biztos, hogy megbantodik, te meg nem akarod megbantani (mert egy elhidegules pl meg nem azt jelenti, hogy utalod ot), egy esetleges kozos barati kor eseten erre is gondolsz, hogy ezzel lehet a barataid felet is elveszted, stb. Bonyolultabb ez sok esetben, nem csak annyi, hogy jaj, most akkor albit kellene keresnem, ami draga lesz.